Raúl Castróval találkoztak amerikai kongresszusi képviselők
Raúl Castro kubai elnök megbeszélést folytatott helyi idő szerint hétfőn este az amerikai kongresszus színesbőrű frakciójának hét fős delegációjával. A Barbara Lee demokrata párti, kaliforniai képviselő vezette küldöttség pénteken érkezett Havannába, s a tervek szerint szerdán utaznak haza.
Sajtóértekezletükön közölték, hogy látogatásuk célja tájékozódni a két ország kapcsolatai javításának lehetőségeiről. Egyetértésükről biztosították Richard Lugar szenátor legutóbbi, Barack Obama elnökhöz írt levelében tett kezdeményezését, hogy Washington nevezzen ki különleges megbízottat tárgyalni a kubai vezetéssel, illetve Kubát vegyék vissza az Amerikai Államok Szervezetébe.
A Granma beszámolója szerint a találkozón a kétoldalú viszonynak és a gazdasági kapcsolatoknak az új amerikai adminisztráció hatalomra kerülésével “lehetséges jövőbeni fejlődéséről” volt szó. Raúl Castro államfő ezúttal is kifejezte Kuba készségét a párbeszédre bármilyen témáról, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják a nemzeti függetlenséget, a szuverenitást és az önrendelkezési jogot.
A betegeskedő, 82 éves Fidel Castro 48 óra alatt két írást is szentelt a témának. Hangoztatta, hogy Kuba “nem fél a párbeszédtől Washingtonnal”, s “nincs szüksége a konfrontációra a rendszer fennmaradásához”, miként azt néhányan állítják. Ellenkezőleg, “azért létezünk, mert hiszünk eszméinkben, és soha nem féltünk tárgyalni az ellenséggel”. Egyetértően említette a szenátus külügyi bizottsága republikánus vezetőjének, Lugarnak az állítását, miszerint a Kubával szemben fél évszázadon át követett amerikai politika, a büntető intézkedések kudarcot vallottak.
Közben Jeffrey Davidow nagykövet – aki a Fehér Ház részéről előkészíti az amerikai elnök látogatását a Trinidadban április 17-én megnyíló Amerikák Csúcstalálkozójára – jelezte, hogy Obama esetleg már a csúcsot megelőzően bejelenti, hogy eltörölték a kubai-amerikaiak hazalátogatásának és csomagküldésének a Bush-adminisztráció idején hozott korlátozásait. Ez Obamának az egyik választási ígérete volt, s azóta az amerikai törvényhozásban már keresztül is ment az erre vonatkozó kezdeményezés.
Az időzítés szólhat annak, hogy Washington szeretné elkerülni a Kuba-kérdés kiemelt megtárgyalását a trinidadi csúcson, amelyet viszont számos latin-amerikai elnök sürget. Davidow szerint a nyugati földrész 33 vezetőjének Trinidadban számos “nagyon fontos témát” kell megtárgyalnia. Kuba esetében – mint mondta – “politikánk folyamatos átértékelésébe kezdtünk, így annak vizsgálatába, hogy miként szolgálhatjuk a változást Kubában, egy demokratikus társadalom létrehozásának ösztönzését”.
Joe Biden alelnök néhány napja újságírók kérdésére világossá tette, hogy egyelőre nincs napirenden a Kuba ellen 1962-ben hozott embargó megszüntetése. Ám az amerikai törvényhozásban máris kétpárti kezdeményezésként köröztetnek két újabb nyitási lépést: az utazások engedélyezését Kubába valamennyi amerikai állampolgárnak, illetve az agrárexport teljes liberalizálását. 2000 óta ugyanis az embargón már kiskaput nyitottak: Havanna készpénzfizetésért beszerezhet amerikai agrártermékeket, tavaly így Kuba 710 millió dollárért vásárolt is.
Közben Havannában az USA érdekképviseleti hivatalában átadták továbbításra Obama elnöknek és Hillary Clinton külügyminiszternek egy – a világ 27 országának 170 személyisége által aláírt – levelet, amelyben vízumot kérnek az Egyesült Államokban kémkedésért elítélt öt kubai hozzátartozóinak. Mint az AFP jelentette, a Kubában hősként számon tartott ötöket még 1998-ban fogták el, majd Miamiban ítélték el 15 évtől életfogytiglani börtönbüntetésre. Több Nobel-díjas támogatásával nemzetközi kampány indult ügyük újratárgyalására, illetve annak engedélyezésére, hogy legalább a feleségek és hozzátartozók meglátogathassák a bebörtönzötteket az Egyesült Államokban.
