Zavaros fogolycserébe mehetett bele a cseh kormány
Martin Stropnicky cseh védelmi miniszternek mérlegelnie kellene lemondását, mert elfogadhatatlan módon kommentálta a tavaly júliusban Libanonban eltűnt öt cseh állampolgár múlt heti kiszabadulását – jelentette ki Pavel Belobrádek cseh miniszterelnök-helyettes csütörtökön Prágában.
Martin Stropnicky néhány napja egy lapinterjúban nem utasította el azt az állítást, hogy a csehek kiszabadulása „csereüzlet" volt Prága és bizonyos libanoni körök között, mint fogalmazott: „lehet ilyen vonatkozásról is beszélni".
„Elfogadhatatlannak tartom, hogy az ilyen információkat egyáltalán valaki a kormánykörökből kommentálta. Akár igazak, akár nem, az ilyesmit nem szabad kommentálni. Ezeket sem cáfolni, sem megerősíteni nem kell, egyszerűen nem szabad kommentálni" – vélekedett a miniszterelnök-helyettes, aki szerint Stropnicky túllépett egy határt, ami nem maradhat következmény nélkül.
Belobrádek a hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártjának, a kereszténydemokratáknak az elnöke, Stropnicky pedig egy másik kormányzó párt, az ANO (Igen) mozgalom egyik vezetője.
A cseh sajtó korábban is cikkezett arról, hogy a csehek libanoni elrablásának és kiszabadulásának nagyon zavaros a háttere, és nem kizárt egy titkos csereüzlet sem. Prágában néhány napja közölték, hogy Libanonban szabadon engedtek öt, még tavaly júliusban elrabolt cseh állampolgárt szinte egy időben azzal, hogy Prága elengedte az Egyesült Államok kérésére 2014 óta fogva tartott és terroristának vélt libanoni Ali Fajadot. Washington Ali Fajad kiadatását kérte, de a csehek megegyeztek Libanonnal, és az illetőt, akik állítólag a libanoni titkosszolgálatok embere, visszaküldték hazájába.
A prágai média szerint az összefüggés egyértelmű. Ezt a feltételezést megerősíteni látszik, hogy a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap kiderítette: a csehek júliusi útját Libanonba maga Ali Fajad fizette ügyvédje útján. Az ügyvéd, aki maga is az elraboltak között volt, részleteket nem közölt, így azt sem tudni, hogy a többiek mit tudtak az út hátteréről. Az öt elrabolt személy közül az egyik a cseh katonai titkosszolgálatok embere volt, aki állítólag más ügyben nyomozott, s csak kihasználta az alkalmat, hogy inkognitóban Libanonba utazhasson.
A Mladá Fronta Dnes szerint Ali Fajad szabadlábra helyezését Ukrajna is sürgette, mert a libanoni férfi korábban Petro Porosenko ukrán elnök tanácsadója volt, és fegyverbeszerzésekkel foglalkozott. A cseh hatóságok ezt nem kommentálták.
Ali Fajad Libanonba történt visszaszállítását nyilvánosan, élesen bírálta az Egyesült Államok prágai nagykövetsége, amely szerint a cseh kormány a „terroristákat és a bűnözőket” támogatja lépésével.
Milos Zeman államfő viszont úgy vélekedett, hogy Prága nem bűnözőknek, hanem Libanonnak adta ki Ali Fajadot, aki szerinte „valószínűleg az állam alkalmazottja”, tehát libanoni titkos ügynök. Zeman közvetve megerősítette, hogy Csehország mintegy hatmillió dollárt fizetett a 2013-ban Pakisztánban elrabolt és tavaly márciusban kiszabadult két cseh lányért. Zemant e kijelentéseiért azonnal éles bírálatok érték. Néhány ellenzéki képviselő szerint kijelentései kimerítik a „hazaárulás” fogalmát, ezért az elnöknek le kellene mondania.
„Elfogadhatatlannak tartom, hogy az ilyen információkat egyáltalán valaki a kormánykörökből kommentálta. Akár igazak, akár nem, az ilyesmit nem szabad kommentálni. Ezeket sem cáfolni, sem megerősíteni nem kell, egyszerűen nem szabad kommentálni" – vélekedett a miniszterelnök-helyettes, aki szerint Stropnicky túllépett egy határt, ami nem maradhat következmény nélkül.
Belobrádek a hárompárti kormánykoalíció legkisebb pártjának, a kereszténydemokratáknak az elnöke, Stropnicky pedig egy másik kormányzó párt, az ANO (Igen) mozgalom egyik vezetője.
A cseh sajtó korábban is cikkezett arról, hogy a csehek libanoni elrablásának és kiszabadulásának nagyon zavaros a háttere, és nem kizárt egy titkos csereüzlet sem. Prágában néhány napja közölték, hogy Libanonban szabadon engedtek öt, még tavaly júliusban elrabolt cseh állampolgárt szinte egy időben azzal, hogy Prága elengedte az Egyesült Államok kérésére 2014 óta fogva tartott és terroristának vélt libanoni Ali Fajadot. Washington Ali Fajad kiadatását kérte, de a csehek megegyeztek Libanonnal, és az illetőt, akik állítólag a libanoni titkosszolgálatok embere, visszaküldték hazájába.
A prágai média szerint az összefüggés egyértelmű. Ezt a feltételezést megerősíteni látszik, hogy a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap kiderítette: a csehek júliusi útját Libanonba maga Ali Fajad fizette ügyvédje útján. Az ügyvéd, aki maga is az elraboltak között volt, részleteket nem közölt, így azt sem tudni, hogy a többiek mit tudtak az út hátteréről. Az öt elrabolt személy közül az egyik a cseh katonai titkosszolgálatok embere volt, aki állítólag más ügyben nyomozott, s csak kihasználta az alkalmat, hogy inkognitóban Libanonba utazhasson.
A Mladá Fronta Dnes szerint Ali Fajad szabadlábra helyezését Ukrajna is sürgette, mert a libanoni férfi korábban Petro Porosenko ukrán elnök tanácsadója volt, és fegyverbeszerzésekkel foglalkozott. A cseh hatóságok ezt nem kommentálták.
Ali Fajad Libanonba történt visszaszállítását nyilvánosan, élesen bírálta az Egyesült Államok prágai nagykövetsége, amely szerint a cseh kormány a „terroristákat és a bűnözőket” támogatja lépésével.
Milos Zeman államfő viszont úgy vélekedett, hogy Prága nem bűnözőknek, hanem Libanonnak adta ki Ali Fajadot, aki szerinte „valószínűleg az állam alkalmazottja”, tehát libanoni titkos ügynök. Zeman közvetve megerősítette, hogy Csehország mintegy hatmillió dollárt fizetett a 2013-ban Pakisztánban elrabolt és tavaly márciusban kiszabadult két cseh lányért. Zemant e kijelentéseiért azonnal éles bírálatok érték. Néhány ellenzéki képviselő szerint kijelentései kimerítik a „hazaárulás” fogalmát, ezért az elnöknek le kellene mondania.
