Kijevben nyomban az oroszbarát szeparatistákat – és velük Oroszországot – tették felelőssé a támadásért, a lázadók viszont ukrán provokációról beszélnek, és hangoztatják, hogy a környéken nincs is tüzérségük. Ugyanakkor egyik vezetőjük több nyilatkozata a szakadárok elleni gyanút erősítette.

Rakéta mered ki a földből a délkelet-ukrajnai Mariupol egyik lakótelepén Jevgenyij Maloletka / MTI/AP

A „Donyecki Népköztársaság”miniszterelnöke, Alekszandr Zaharcsenko pénteken még azt hangoztatta, hogy folytatják az előrenyomulást egészen a megye határáig. Szombaton pedig egy korábbi aknatámadás helyszínén kijelentette: a halottaknak a legjobb emlékmű az az offenzíva lesz, amelyet csapataik Mariupol ellen indítottak. Utóbb módosított szavain, mondván, csak ukrán katonai állásokat támadtak. A kikötőváros stratégiai jelentőségét egyebek között az adja, hogy rajta keresztül vezetne egy szárazföldi folyosó Oroszország felől az onnan most csak tengeren megközelíthető Krím felé.

Az ukrán titkosszolgálat nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés – nem bizonyítottan hiteles – hangfelvételét. Ezen két szeparatista fegyveres beszél a Mariupolt ért támadásról. A helyzet nagyon hasonlít arra, ami a maláj utasszállító gép júliusi lelövését követően alakult ki. Nem sokkal a szerencsétlenség után Kijev ugyancsak közzétett a szeparatisták felelősségére utaló, állítása szerint lehallgatott telefonbeszélgetéseket.

A mariupoli rakétatámadás miatt rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, határozatot azonban nem tudott elfogadni. Nagy-Britannia ugyanis a felkelők provokatív nyilatkozatainak elítélését is belefoglalta volna a dokumentumba, amit Oroszország ellenzett, egyebek közt arra hivatkozva, hogy a testület nyugati tagjai egyszer sem voltak hajlandók elítélni Kijevet. Az ukrán kormány közben diplomáciai offenzívát indít. Petro Porosenko államfő arról beszélt, hogy Kijev változatlanul elsősorban tárgyalásokkal akarja megoldani a konfliktust, de el akarja érni, hogy a nemzetközi közösség nyilvánítsa terrorszervezetnek a két önkényesen kikiáltott „népköztársaságot”, a donyeckit és a luhanszkit.

A NATO szerint Oroszország rakétákkal, légvédelmi rendszerekkel és drónokkal segítette a szakadárok újabb előrenyomulását. Moszkva támogatását látja a tűzszünet megsértésének hátterében az amerikai elnök is. Az Indiában vendégeskedő Barack Obama azt mondta, hogy az USA folytatni akarja a nyomásgyakorlást Oroszországra, fegyveres konfliktusba azonban nem akar keveredni vele.

Ha a helyzet nem javul belátható időn belül, ismét napirendre kerülhet az Oroszország elleni szankciók szigorítása. Erről is szó volt abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Porosenko Joe Biden amerikai alelnökkel folytatott. Az ukrán államfő telefonon beszélt Federica Mogherinivel, az Európai Unió diplomáciájának vezetőjével is. Az olasz politikus nemrég még azt javasolta, hogy a közösség tagországainak kormányai fokozatosan felújíthatnák a diplomáciai, kereskedelmi kérdések megvitatását Oroszországgal, most viszont figyelmeztetett: az ukrajnai konfliktus súlyosbodása „elkerülhetetlenül” tovább ront az EU és Oroszország kapcsolatain.