A kudarcba fulladt április kísérlet után Észak-Korea ma sikerrel lőtte fel a műholdat hordozó rakétáját, és láthatóan nem aggasztotta, hogy a rakétaprogram költségeiből évekig ehetett volna az egyébként éhező nép – derül ki legalábbis azokból a becslésekből, amelyeket a dél-koreai országegyesítési minisztérium hozott nyilvánosságra szerdán, néhány órával az északi kísérlet után. Eszerint Phenjan az idén 1,3 milliárd dollárt fordított a két kísérletre. A két rakétát összesen hatszázmillióból állították össze, a kilövés négyszázba került, az előkészületek és a más helyszíneken folyó kiegészítő munka pedig még háromszázmilliót emésztett fel.

Ez az 1,3 milliárd dollár egyébként négy és fél millió tonna kukorica árával egyenlő, amelyből az áradás és éhínség sújtotta észak-koreaiak élelmezését 4-5 éven át lehetne fedezni, miközben Észak-Korea egész gazdasága 40 milliárd dollárt ér – írja egy dél-koreai minisztériumi tisztviselőre és a CIA World Factbookra hivatkozva a CNN. Korábbi becslések szerint csak a kudarcba fulladt áprilisi kísérletre 850 millió dollárt tapsolt el a phenjani rezsim.

A világszerte elítélt kísérlet – a kritikusok kórusához szerda este csatlakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa is – után újra felmerült, hogy szankciókkal büntessék meg Phenjant. Ezek a szankciók azonban Cseong Wook Szik, a Békehálózat nevű dél-koreai szervezet igazgatója szerint inkább kontraproduktívak: a külföldön lévő rezsimvagyon befagyasztása például vajmi kevéssé segít az éhező észak-koreaiakon, a rezsim pedig láthatólag – kerül, amibe kerül – folytatja a rakétaprogramot. Bár a kísérletből a világ megtudta, hogy Észak-Korea tud műholdat Föld körüli pályára állítani, a célközönség főleg belföldön van. Kim Dzsong Un, a kommunista ország új diktátora a sikert propagandának használva  próbálhatja megszilárdítani a hatalmát népe és a hadsereg előtt. Nem véletlen az időzítés sem: az ifjú Kim elődje és apja, Kim Dzsong Il közel egy éve, 2011. december 11-én halt meg.