Rágalmazási sajtópert nyert az ecuadori elnök
Alembert Vera, a perben az elnököt képviselő ügyvéd szerínt az ítélet a "felelősségteljes újságírás" ügyét mozdítja előre. Mint közölte, Rafael Correa maga is "történelmi pillanatnak" nevezte a döntést, mert precedens értékű, minden állampolgár megkövetelheti jó hírnevének tiszteletben tartását, ami a szólásszabadság alapja..
Emilio Palacio, a legnagyobb ellenzéki napilap, az El Universo volt cikkszerzője viszont "barbárságnak"
minősítette az ítéletet. Közölte, hogy az összes fellebbezési lehetőséggel élni fog, nem azért, mintha félne a börtöntől, hanem mert nem szabad meghunyászkodni a diktatúrával szemben. Szerinte a diktatúra ilyen és hasonló megfélemlítésekkel akar szájkosarat rakni a sajtóra.
Palacio még februárban a "Nem a hazugságokra" című publicisztikájában használta a Diktátort Correa elnökre.
Az írás még egy tavaly szeptemberi esetet idézett fel, amikor az elnök - a cikk szerint - tűzprancsot adott egy civilekkel, ártatlanokkal teli kórháznál. A juttatásaik megnyirbálása miatt tiltakozó rendőröket próbálta előbb szóban meggyőzni Rafael Correa, majd a feldühödött egyenruhások elől a kórházba menekült,s onnan adott ki utasítást a katonaságnak, hogy mentsék ki "a fegyveres felkelők" gyűrűjéből.
A mostani egyébként már a második rágalmazási per volt újságíró ellen, amelyet az elnök ügyvédei kezdeményeztek.
Februárban két újságírót ítéltek pénzbüntetésre, mert A nagy testvér cimű könyvükben részelezesen megírták, hogy az elnök bátyja, Fabricio Correa 600 millió dolláros állami megrendelést kapott útépítésre. Az ecuadori törvények tiltják, hogy az elnöknek és a kormány tagjainak a hozzátartozói a családi kapcsolatot pénzügyi haszonra kamatoztathassák. Rafael Correa rá is kényszerült a testvérének az álammal kötött szerződései érvénytelenítésére, miután az eset nyilvánosságra került. A két újságíró ellen azért indult rágalmazási per, mert az elnök állítása szerint neki nem volt sem tudomása, sem köze a szerződéskötéshez.
Ecuadorban május elején rendeztek egy tíz kérdéses népszavazást, amelynek egyik pontja egy kormányzati médiahatóság felállítása volt, amelynek feladatköre az emberi méltóság védelme a sajtó túlkapásaival szemben.
Az állami médiahatóságot a nemzetközi sajtószervezetek a cenzúra eszközeként kifogásolták, mint olyat,amely korlátozza a sajtószabadságot - emlkékeztet az AP hírügynökség..
