A brit fővárosban önkéntes száműzetésben élő 63 éves mágnás az RTR orosz állami televíziót egy 2007-es műsora miatt perelte be. E programban hangzott el, hogy Berezovszkij volt a kitervelője Litvinyenko sugárzó anyaggal végrehajtott megölésének.

A londoni felsőbíróság szerdán 150 ezer font (46 millió forint) kártérítésre ítélte az RTR televíziót. Az orosz tévétársaság bojkottálta a tárgyalást, azzal az indokkal, hogy a bíróság nem biztosította számára a megfelelő védekezés feltételeit.

Az ügyben eljáró bíró az ítélet indoklásában kijelentette: semmilyen bizonyíték nem merült fel arra, hogy Berezovszkijnak bármilyen szerepe lett volna Litvinyenko halálában.

Az orosz tv-adó állítása szerint Berezovszkij azért ölette meg Litvinyenkót, mert az tanúja volt, amint az oligarcha hamis bizonyítékokat gyűjt nagy-britanniai menedékjog-kérelme alátámasztásához.

Berezovszkij a szerdai ítélet után újságíróknak kijelentette: meggyőződése, hogy az RTR televízió és az orosz kormány az ő brit menekültstátusát próbálta kikezdeni. Közölte: Litvinyenkóval egymás segítői voltak, és eközben szereztek "egy közös ellenséget".

Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) tíz éve Londonba dezertált volt alezredesét 2006 novemberében a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A mérgező anyagot a későbbi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték a nyugat-londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a dezertőr exügynök 2006. november 1-jén két orosszal találkozott.

Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a fő gyanúsított, Litvinyenko egyik teapartnere és volt ügynöktársa, Andrej Lugovoj ellen, Moszkva azonban nem volt hajlandó kiadni Lugovojt. A kiadatás megtagadását diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és - még Vlagyimir Putyin elnöksége idején - Moszkva a brit kormány nemzetközi kulturális szervezete, a British Council több oroszországi létesítményének bezárását is elrendelte.

Litvinyenko sokak szerint azzal vonta magára az orosz állambiztonság haragját, hogy nem sokkal dezertálása után kiadott könyvében azt állította: nem csecsenek, hanem az orosz titkosszolgálatok álltak az 1999-ben elkövetett, több száz emberéletet kioltó moszkvai házrobbantások mögött, amelyek után ismét hadműveletek kezdődtek Csecsenföldön.

A milliárdos Berezovszkij Borisz Jelcin néhai orosz elnök bizalmasa volt. Hazájában nagy értékre elkövetett csalás és sikkasztás címén körözik, ám Londonban politikai menedékjogot kért és kapott.