Arra a felvetésünkre, hogy Ukrajna megsegítése után most Magyarország kaphat nagyobb orosz pénzügyi segítséget, Sikorski mindössze annyit mondott: "Oroszország nagyon gazdag ország, amíg az olaj ára magas."

A lengyel külügyminiszer brüsszeli újságírók egy csoportjának adott interjút a hétfői külügyi tanács után. Később Moszkváról szólva elmondta: az EU Oroszország-politikájával az a gond, hogy hiába egyeznek meg a felek egy politikában, néhány tagállam vagy uniós intézmény mégis mást csinál.

"Megosztó lehet a migráns munkavállalókról szóló vita, ha úgy mutogatnak ujjal másokra, hogy azt nem támasztják alá tények" – mondta a külügyminiszter a Nagy-Britannia által kirobbantott, a szabad mozgás uniós alapelvét s megkérdőjelező vitáról. Sikorski elismerte, valós probléma, hogy milyen mértékben térhetnek el a szociális szabályok a nyitott határok és a szabad mozgás mellett. "Mi készen állunk megbeszélni a kérdést, és támogatjuk a kiskapuk bezárását. A polgáraink nem igényelhetnek máshol juttatásokat, ha nem találnak munkát, haza kéne jönniük. De ahhoz is ragaszkodunk, hogy bármilyen változtatásnak meg kell felelnie az uniós jognak, tiszteletben kell tartania a polgárok szabad mozgásának alapelvét, és hogy a politikusok ne használjanak sztereotípiákat egyes csoportok megbélyegzésére" – fejtette ki Sikorski, aki egyébként a Twitteren is beszállt a vitába: azt a bejegyzését, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a lengyelek Nagy-Britanniában fizetnek adót, miért ne ott kapnának juttatásokat, 3,8 millióan olvasták, főleg a szigetországban.

"Az uniós intézményekhez, az emberi motivációkhoz és általában politikához ésszerű szkepszissel közelíteni" – kezdte válaszát az egykor brit állampolgársággal is bíró 51 éves politikus az euroszkeptikusokról. "Inkább attól tartok, hogy a populisták, akik egyáltalán nem szeretik Európát, leépítik azokat az intézményeket, amelyektől a fizetésüket kapják" – tette hozzá. Ironikusnak és  elkeserítőnek nevezte, hogy hiába növekszik az Európai Parlament hatalma, egyre kisebb az európai választásokon való részvétel, és több „eurofóbot” választanak meg. Szerinte a megoldás kulcsa beindítani a gazdasági növekedést: "Akkor mindnyájan jobban éreznénk magunkat."

Az Angliában tanult lengyel külügyminiszter, akinek neve több uniós vezető pozícióval kapcsolatban felmerült, sőt, az is, hogy ő lehet a NATO következő főtitkára, egyelőre visszafogottan nyilatkozott jövőjéről. "Nem vagyok jelölt semmilyen posztra, szeretném kitölteni a mandátumomat" – közölte. Azt viszont nem rejtette véka alá, van elképzelése arról, hogyan lehetne az Európai Bizottságot hatékonyabbá tenni. Arra a kérdésre, hogy vajon nem az uniós intézmények miatt erősödött az euroszkepticizmus a kontinensen, Sikorski úgy felelt, ez inkább vezetés kérdése. Mint mondta, sokkal hatékonyabb lenne, ha például a kül- és biztonságpolitikai főképviselőt több portfólió, azaz EU-biztosok csoportjának élére állítanák, hogy átfogóbb külpolitikát tudjon az EU képviselni. Sikorski elmondta azt is: jó lenne, ha valaki Kelet-Európából kapna vezető pozíciót az EU-ban. "Megtiltottam a diplomatáimnak, hogy „új tagállamokról” beszéljenek" – mondta emlékeztetve arra, hogy a keleti államok már tíz éve tagok, de még nem töltöttek be vezető posztot.

Kiderült az is, Sikorski – aki újságíróként Afganisztánból is tudósított a nyolcvanas évek második felében – kampányolni fog amellett, hogy a lengyelek vegyenek részt a májusi európai parlamenti választáson. Anélkül persze, tette hozzá, hogy megmondaná, kire szavazzanak. "Példát kell mutatnunk, hiszen nettó haszonélvezők vagyunk az EU-ban, és erős Európa-párti politikánk van" – hangsúlyozta. Sikorski kifejtette: az hivatalos varsói kormánypolitika, hogy páneurópai politikai választási listákat kéne létrehozni, hogy közvetlenebb legyen a kapcsolat a szavazó és a megválasztott EP-képviselő között.

Komoly kritikát fogalmazott meg az eurózónával kapcsolatban, mondván, hogy az részben az eurózóna hibája, hogy Lengyelország (mely az évtized vége előtt be akarja vezetni az eurót) még nem vezette be a közös pénzt. "Már csatlakoztunk volna, ha a tagállamok nem szegték meg volna rendszeresen a stabilitási és növekedési paktumot" – mondta, utalva a háromszázalékos uniós hiányküszöbre, amelyet korábban Németország és Franciaország is büntetlenül megszegett. Most külön feladat a lengyelek meggyőzése is, hiszen mint mondta, 2005-ben a lakosság 80 százaléka támogatta az euró bevezetését, míg most csak 30 százalék.

Arra az újságírói kérdésre, hogy honnan ez az Európa-pártiság, amikor manapság mindenhonnan az EU-ellenes retorika hallható, Sikorski úgy felelt: "Lengyelek két generációja vívott hosszú és kemény harcot azért, hogy a Nyugathoz tartozzunk. Most itt vagyunk, és ez tetszik nekünk."

Sikorski