A kommunista vezető megjegyezte, az 1700 buddhista templomnak és kolostornak a kínai kormány barátjának kell látszania. Chen éreztetné a párt jóindulatát a szerzetesekkel, akiknek szerinte a kommunizmus útját és szavait kellene követniük.

A tibeti kommunista pártvezér azzal az ötletével is előállt, hogy a buddhista templomokat rádióval, televízióval kellene felszerelni, és biztosítani kellene bennük olvasószobákat, ahol a szerzetesek újságot is olvashatnának. A szerzeteseknek és szerzetesnőknek ebben az esetben nem kell elhagyniuk a templomot vagy kolostort, hogy megértsék a párt és a kormány politikáját, vagy a tibeti békét, a stabilitást és a jó szerencsét – fejti ki a tibeti kommunista vezető gondolatait a Reuters.

Emberi jogi csoportok és száműzött politikusok azt mondják, hogy a nyíltan ateista párt és vezetője beletapos a tibetiek vallásába és kulturális hagyományaiba azzal, hogy a vallást a saját maga előnyére kívánja formálni.

A kínaiak 1950-ben „szabadították fel” Tibetet, biztosítva a kis országot arról, hogy garantálják számára a vallásszabadságot, és véget vettnek a jobbágyságnak. A pekingi kormány közben éppen arra törekszik, hogy megakadályozza a tibetiek informálását a száműzött kormányról és az Indiába menekült spirituális vezetőjükről, a dalai lámáról. Sok tibeti azonban így is hozzáfér az információkhoz.