Putyint is elérte a plágiumgyanú
A gyanú már évekkel korábban is felmerült, ám a később beindult nemzetközi plágiumhullám nyomán – amely következtében két éve lemondott posztjáról a doktori címétől is megfosztott német védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg, és tavaly távozott székéből Schmitt Pál magyar államfő is – újra felerősödtek a hangok Vlagyimir Putyin 1996-ban megvédett disszertációja körül. Az orosz elnök – kevéssel azelőtt, hogy a polgármester-választáson vereséget szenvedett Anatolij Szobcsak hivatalából ismeretlen hivatalnokként Moszkvába került volna az elnöki hivatal egyik helyettes vezetői posztjára – a disszertáció hatvan százalékát egy Pittsburghben 1978-ban írt gazdasági tankönyv 1994-es orosz fordításából vette. William King–David Cleland szerzőpáros könyvéből hat diagram is feltűnő egyezést mutat Putyin kandidátusi értekezésével, amelyet a szentpétervári Ásvány- és Földtani Egyetemen védett meg. A közgazdasági tudományos fokozatot érő disszertáció a „A régió ásvány- és nyersanyagkincseinek stratégiai kezelése a kialakuló piaci viszonyok között" címet viselte. Az elnök vagy hivatala sem akkor, sem később nem reagált a vádakra.
Az egyetem vezetője, Vlagyimir Litvinyenko viszont az 1997-es védés után 2000-ben és 2004-ben is Putyin elnökválasztási kampányának szentpétervári lebonyolításáért felelt – emlékeztetett a Slon.ru orosz portál, csokorba szedve az elmúlt évek gyanús oroszországi plágiumügyeit. Ezek közül a legismertebb a dolgozatát 2006-ban megvédő Ramzan Kadirov. A csecsen elnök egy interjúban a címét sem tudta megmondani saját disszertációjának, vagy akár kiemelni egyetlen témát az egyébként az építőipari szereplők optimalizált együttműködéséről szóló munkából. Plágiumvád érte Vlagyimir Megyinszkij kulturális minisztert is. A történész a Mítoszok Oroszországról szóló sorozatával vált széles körben ismertté. Népszerű munkáiból a könyvek mellett televíziós sorozat is készült, amelynek lényege, hogy leszámoljon olyan tévhitekkel, mint hogy Oroszországban sok vodka fogyott volna az elmúlt évszázadokban, vagy hogy ne volnának mély demokratikus hagyományai az orosz politikai berendezkedésnek. Feltűnően egybeesett a jelenlegi védelmi miniszter – a katasztrófavédelmi tárcát 21 éven át irányító – Vlagyimir Sojgu és a katasztrófavédelmi minisztériumban alatta helyettesi posztot ellátó Jurij Vorobjov munkája is.
Legutóbb a Putyin mögött álló Egységes Oroszország Párt (JeR) képviselőjét, a nő- és gyermekjogi bizottságban tevékenykedő Olga Batalinát hozták összefüggésbe szellemi termék jogtalan eltulajdonításával. A politikusnő visszautasította, hogy munkájának felét lopta volna más művekből.
– Meg kell szabadulni az áltudósoktól – jelentette ki februárban Dmitrij Medvegyev. A Putyin támogatásával 2008 és 2012 között államfő, most miniszterelnök Medvegyev mindezt az orosz képviselők körében nagy számban felbukkant plágiumügyek kapcsán mondta. A jogi végzettségű, tudományos fokozattal rendelkező miniszterelnök szerint „minden elképzelhető mértéket meghalad" a munkáikat összeollózó doktorok száma. A politikus ezért új átvilágítási rendszerre tett javaslatot, amelynek kidolgozásával az oktatási és tudományos, valamint a gazdasági fejlesztési tárca vezetőit bízta meg.