Putyinnál gáz van és önbizalom
Vlagyimir Putyin José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét és Herman van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét fogadta. Az orosz elnök ezzel jelezte: Moszkva számára elsőrangú fontosságú a vízumrendszer enyhítése, amelyre az EU már 2003-ban ígéretet tett, s most Barroso megismételt. A közös sajtótájékoztatón Putyin egy stabil ország vezetőjeként nyilatkozott az ingoványos talajon álló EU-ról. Szerinte Moszkva bízik abban, hogy Brüsszel képes megbirkózni a gazdasági nehézségekkel, és ebben Oroszország kész segítséget nyújtani – írta a Ria Novosztyi hírügynökség. Igaz, Putyin elismerte: ez közös érdek, hiszen az európai recesszió hátrányosan érinti az évente több mint 250 milliárd dollárnyi árut – főként kőolajat és földgázt – az EU-ba exportáló orosz gazdaságot. Az energetikai együttműködéssel, úgy tűnik, Moszkva alapvetően elégedett: Putyin szerint még az idén megkezdődhet a Déli Áramlat építése, és két év alatt el is készülhet az Oroszországból Törökországon, a Balkánon és Magyarországon át Olaszországig haladó gázvezeték.
A májusban harmadszor is elnökké lett Putyin magabiztosságát jelezte, hogy belpolitikai ügyben is nyilatkozott, támogatva a tüntetések szabályozásának szigorítását. A kormánypárt az ellenzék minden módosító javaslatát visszautasítva döntött, hogy a jövőben 300 ezer rubelre – egy rubel kb. 7,5 forint – lesznek büntethetők a szabályszegő résztvevők. Putyin szerint a parlamentben kedden megszavazandó szigorítások csupán összhangba hozzák az orosz szabályozást az európai normákkal.
Érdemi változás nélkül maradt Szíria ügyének megvitatása is, bár itt mintha az EU közelített volna a szankciókat és a katonai beavatkozást elutasító orosz állásponthoz. Van Rompuy ugyanis kijelentette: bár a felek részben másképp értékelik a helyzetet, politikai megoldásra van szükség, és ehhez a legjobb út Kofi Annan terve. A jelek szerint azonban az ENSZ és az Arab Liga által megbízott közvetítő által összehozott terv bukásra van ítélve, hiszen a tűzszünet Bassár el-Aszad rezsimje és az ellene egy éve lázadó erők között a száz civil életét követelő hulai mészárlás után végleg érvényét vesztette: válaszul hétfőn 80 katonával végeztek a lázadók Damaszkusz közelében.
