A szerzők indoklása szerint a szíriai rezsim egyik fő ellensége (Törökország) az incidens nyomán élesen szembefordult annak legfőbb védelmezőjével (Oroszországgal), ami tovább rontja annak esélyét, hogy nagykoalíció jöjjön létre az Iszlám Állam (IS) nevű dzsihadista szervezet legyőzésére és a szíriai válság megoldására, vagy hogy közeledés induljon meg Oroszország és a Nyugat között. Barkey és Pomeranz szerint Francois Hollande francia elnöknek eleve kevés esélye volt arra, hogy áthidalja a Washington és Moszkva között a kulcskérdésekben megmutatkozó szakadékot.

A két amerikai szakértő úgy vélekedett, hogy az orosz gép lelövése valószínűleg a feszültség lassú, de határozott növekedéséhez vezet majd. Rámutattak, hogy Putyin megtorlást helyezett kilátásba, és a világ az elmúlt másfél év alatt megtanulhatta, hogy az orosz elnök beváltja az ígéretét.

"Putyin számára a probléma az, hogy az időzítés nem is lehetett volna rosszabb" – írták, rámutatva, hogy az ukrajnai válság kezd ismét elmélyülni, a Krím pedig sötétségbe borult, miután ismeretlenek felrobbantották az áramot szállító vezeték két tartóoszlopát.

A szerzők Oroszország lehetséges Törökország elleni büntetőintézkedései között említették meg a törökök és az amerikaiak szíriai szövetségesei elleni támadásokat és annak a látszatnak a feladását, hogy Moszkva az IS ellen lép fel. Nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök által ellenségnek tekintett szíriai kurdok képviseletet nyithatnak majd az orosz fővárosban, és fegyvereket kaphatnak Putyintól.

Retorziók várhatók továbbá a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is, de a két szakértő szerint ezek fordítva is elsülhetnek.