Putyin Obamához mint Nobel-békedíjashoz fordulna Szíria miatt
Putyin szerint elképesztő ostobaság lett volna a szíriai kormány részéről, hogy akkor vessen be vegyi fegyvert, amikor a hadserege ellentámadásban van és bekeríti az ellenzéki erőket.
Az orosz államfő a damaszkuszi vezetést ért vádakkal kapcsolatos kételyeinek hangot adva szombaton megjegyezte, hogy értelmetlen lett volna "ilyen körülmények közepette ütőkártyát adni azoknak a kezébe, aki folyamatosan külső katonai beavatkozást sürgetnek."
Putyin azt reméli, hogy a G-20-as csoport jövő csütörtökön kezdődő szentpétervári csúcstalálkozóján találkozhat Barack Obama amerikai elnökkel, és vele, valamint a fórum többi résztvevőjével megvitathatják a szíriai helyzetet. - Hogy mit is mondanék neki (Barack Obamának)? Nem is tudom. Elsősorban nem mint kollégámhoz, nem mint az Egyesült Államok elnökéhez, nem mint államfőhöz, hanem mint Nobel-békedíjashoz fordulnék - mondta az orosz elnök arra a kérdésre, miről beszélne az amerikai elnökkel.
Az orosz politikus elismerte, hogy a G20-as csoportnak nincs jogi státusa, és nem helyettesítheti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amely döntést hozhat a Szíria elleni erőszak alkalmazásáról, de a szervezet szerinte alkalmas arra, hogy a problémákat megvitassák a csúcstalálkozón.
A munkalátogatáson a távol-keleti Vlagyivosztokban tartózkodó Putyin napok óta nem nyilatkozott a sajtónak a Szíria elleni lehetséges nyugati katonai csapás ügyében, ugyanakkor a héten Angela Merkel német kancellárral és Haszan Róháni iráni elnökkel is telefonon egyeztetett a kérdésben.
Merkel: Oroszország és Kína az akadály
Angela Merkel német kancellár szerint Oroszország és Kína miatt nem tud fellépni a nemzetközi közösség egységesen a szíriai gáztámadás ügyében. Merkel egy szombati lapinterjúban hangsúlyozta: "nagyon sajnálatos, hogy Oroszország és Kína már hosszú ideje akadályozza az egységes álláspont kialakítását, ez jelentős mértékben gyengíti az ENSZ-et".
Hozzátette: a szíriai nép ellen intézett vegyifegyver-támadással "ledőlt egy tabu", amit nem szabad annyiban hagyni. Németország azonban csak ENSZ-felhatalmazással, vagy egy NATO-akció keretében, vagy pedig egy európai uniós küldetés részvevőjeként vetheti be hadseregét, ezért jelenleg "fel sem merül", hogy a Bundeswehr bekapcsolódjon egy esetleges szíriai intervencióba - mondta a kancellár az Augsburger Allgemeine című lapnak.
A berlini vezetésben erősödik az a meggyőződés, hogy a gáztámadás a damaszkuszi rezsimnek tulajdonítható. Mindazok az érvek és tények, amelyeket John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken a nyilvánosság elé tárt, hihetőek és komolyan kell venni őket - emelte ki Guido Westerwelle a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban megjelenő interjúban, amelyből előzetesen közöltek részleteket.
Ugyanakkor a német kormány eddig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a vegyi fegyver bevetése egy határ átlépését, új minőséget jelent a szíriai konfliktusban, de a helyzetet politikai, diplomáciai eszközökkel kell rendezni, lehetőleg az ENSZ keretein belül.
A katonai beavatkozást és az esetleges intervencióhoz nyújtott német támogatás gondolatát az ellenzék és a lakosság többsége is elutasítja. A németországi zsidó közösségeket összefogó szervezet viszont bírálja a kormányt, amiért elzárkózik a részvételtől az esetleges katonai akcióban. Németország "végzetes hibát követett el", amikor két évvel ezelőtt nem vett részt a Líbia felszabadítására indított nemzetközi műveletben, és ezt a hibát nem szabad ismét elkövetni - emelte ki Dieter Graumann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke.
