Alekszandr Lukasenko lesz az első, akihez ellátogat a május 8-án újra beiktatott orosz elnök. Vlagyimir Putyin első külföldi útja Minszkbe vezet, miután az elnök nem megy sem a pénteken kezdődő chicagói NATO-csúcsra – így elmarad a NATO-Oroszország találkozó – sem a vasárnap Camp Davidben zajló G8-ra. A Kreml Putyin kormányalakítási elfoglaltságaival indokolta a távolmaradást, bár ugyanezek a feladatok nem akadályozzák meg az elnökiből kormányfői székbe átült Dmitrij Medvegyevet, hogy képviselje Oroszországot a G8-on. (Igaz, az elnökként is Putyinnal összhangban tevékenykedő Medvegyev formálisan átadta a kormányalakításra vonatkozó javaslatait, bár sokatmondó, hogy tartalmát nem hozta nyilvánosságra, lényegében az elnökre hagyva a csapat összeállítását.) Azonban Moszkva viszonya Minszkkel sem felhőtlen: utoljára három éve volt elnöki vizit az országban, amely formálisan Oroszország legközelebbi szövetségese, évek óta papíron fekvő, de be nem teljesülő integrációs tervekkel.

Putyin utazási naptára alapján azonban úgy tűnik, a Kreml egyelőre csupán az Egyesült Államokat kerüli: Lukasenko május 31-i találkozóját követően a négyéves kormányfősködés után harmadszor is elnökké lett Putyin Berlinbe, majd Párizsba látogat – értesült a Vedomosztyi. A gyors vizitek után ismét találkozik Angela Merkel kancellárral és az újdonsült francia elnökkel, Francois Hollande-dal: június 3-án már Szentpéterváron fogadja őket az EU–Oroszország-csúcson.

Június 6-án Putyint Pekingbe várják, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SOC) ülésére. Ide az orosz elnök a SOC-ban szintén helyet foglaló Üzbegisztánon át érkezik, és Pekingből Kazahsztánba megy tovább. Az eurázsiai turné ugyanakkor önmagában nem lenne szokatlan, hangsúlyossá csak a két, Barack Obama részvételével megtartandó nemzetközi programtól való távolmaradás teszi. Elemzők szerint ez egyértelmű jelzés, hogy a Kreml inkább republikánust látna szívesen a Fehér Házban a demokrata Obama helyett.

Ugyanakkor Medvegyev sem sietett négy évvel ezelőtt találkozni Obamával. A Putyin támogatásával elnökké lett, de demokratikusabb szemléletűnek tartott politikus első útja Kazahsztánba és a volt Szovjetunió más országaiba vezetett.

Az eurázsiai turné előtérbe kerülését Chicago és Camp David helyett az is indokolhatta, hogy Putyin nem látott lehetőséget érdemi eredmény elérésére a NATO–Oroszország-csúcson a Moszkva számára legfontosabb kérdésben: az amerikaiak Kelet-Európába tervezett rakétavédelmi rendszerét illetően. Medvegyev elnöksége alatt nem sikerült elérni, hogy Washington elálljon a rakétaelhárító rendszertől, vagy bevonja abba Moszkvát az orosz igények szerint. A Kreml úgy véli, a rendszer az orosz atomarzenál ellen irányul, veszélyeztetve ezel az atomhatalmak közötti egyensúlyt. A Fehér Ház szerint ugyanakkor a cseh, lengyel, román, bolgár, török területet érintő radar- és rakétatelepítés nem Oroszország ellen, hanem a Közel-Keletről, elsősorban Iránból érkező esetleges támadás kivédésére szolgál. Az érvre válaszul Moszkva felajánlotta az Azerbajdzsánban működő radarrendszerének bevonását a programba – hiszen az földrajzilag jobban illik a képbe, mint a csehországi radarok –, ám az ötletet Washingtonban nem támogatták.

Medvegyev így tavaly novemberben kijelentette: ha létrejön a program, úgy Oroszország is kénytelen lépéseket tenni, és az ország legnyugatibb pontjára, Kalinyingrád megyébe fogja telepíteni az Iszkander rakétavédelmi rendszerét. Putyin elnökké válásával az amerikai rakétavédelmi rendszer kérdése minden bizonnyal előtérben marad.