– Putyin telefonon azt mondta: „Hallom, elbocsátották, sajnálom, hogy akaratlanul is részese lettem az ügynek” – mesélte a Bolsoj Gorod magazinnak Masa Gesszen, akit a héten személyesen is fogadott Putyin a Kremlben. A találkozón a lapot kiadó Szergej Vasziljev is részt vett, akit Putyin – Gesszen szavai szerint – megdorgált, amiért rögtön megvált a főszerkesztőtől. – Minek így rögtön géppuskával tüzelni. De egy lapnál fegyelemnek kell lennie. Mint a hadseregben: amikor elkezdték választani a parancsnokokat ez első világháborúban, rögtön vesztettünk – idézte Putyint a 45 éves újságírónő.

Gesszen szerint képmutatás az elnök részvétele az állatvédelmi programokban, miközben az orosz vadvilágot valójában nem óvja az állam. Példaként a Bajkál-tavat szennyező cellulózgyárat említette. Megemlítette Putyinnak azt is, mennyire üresek a PR-akciók, amelynek során az elnök GPS-t ültetett be egy szibériai – valójában állatkertből hozott – tigrisbe, vagy egy jegesmedvébe, amelyet az elnöki út előtt napokig altatókkal kábítottak. – Ez a dolog velejárója, néha én is szóvá teszem – mondta állítólag az elnök, aki elismerte, hogy az usszuri tigrist valóban nem a vadonból hozták. – A lényeg az volt, hogy a problémára ráirnyítsuk a figyelmet – idézte az elnököt Gesszen, akinek meglepetésére Putyin kitért az egyik legkomikusabb PR-akcióra is: tavaly a Fekete-tenger és az Azov-tenger között húzódó Tamany-félszigeten jelent meg egy feltáráson, majd a tengerbe merülve Putyin kisvártatva két, kitűnő állampotban lévő 2700 éves amforát hozott a felszínre. A híradásokat látva szakértő régészek nevetségesnek találták a leletek valószerűtlenül könnyed fellelését. – Persze, hogy odatették, csak az ostobák hihették, hogy véletlenül kerültek elő – vallotta meg Putyin, megjegyezve, hogy itt is a régészeti értékek fontosságának hangsúlyozása volt a cél.

Az államfő a találkozó végén felajánlotta Gesszennek, hogy visszatérhet a posztjára, ha a tulajdonos is úgy akarja. (A lap az orosz Földrajzi Társasággal működik együtt, amelynek tiszteletbeli elnöke Putyin, de hivatalosan nem szól bele a lap szerkesztési elveibe.) Az újságírónő visszautasította az ajánlatot, mondván, nem kíván olyan lapnál dolgozni, amelynél az elnök jelöli ki a főszerkesztőt.

– A találkozó alapvetően Gesszen elmondása szerint zajlott, ám néhány fontos elemet elhallgatott – kommentálta a beszámolót az orosz elnök szóvivője. Dmitrij Peszkov szerint Gesszen valójában igent mondott az ajánlatra, csak másnap állt el ettől. – Lelke rajta – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve, hogy Putyin értékelte Gesszen munkáját a lap élén.

Maria Gesszen 1967-ben született a Szovjetunióban, családjával együtt 1981-ben emigrált az Egyesült Államokba. A később Masa Gesszenként publikáló újságírónő építészetet tanult az Egyesült Államokban, de tanulmányai befejezte előtt visszatelepült Oroszországba. Az amerikai-orosz kettős állampolgár több magazin, hírportál vezetője volt. A melegjogok védelme mellett is aktívan kiáll, nyíltan vállalva, hogy leszbikus. Gesszennek egy örökbefogadott fia és egy vér szerinti lánya van. Néhány éve mellrákot diagnosztizáltak nála, minek következtében mellét el kellett távolítani. Putyinról angolul, a vele történtekről és a genetika jelentőségéről 2008-ban oroszul könyvet írt.