Meglepetés lenne, ha a NATO külügyminisztereinek mai találkozóján nem támogatnák a török kormány múlt hónapban jelzett igényét, hogy az ország területén Patriot rakétákat telepítsenek a polgárháborús Szíria közelében.

A NATO szerint kizárólag védelmi jellegű kezdeményezést Törökország a szír oldalról "áttévedt" ballisztikus rakétákkal indokolja, amelyek ankarai aggodalmak szerint a közeljövőben akár vegyi töltetet is tartalmazhatnak. Nyugati vélemények szerint ezeket Bassár el-Aszad rezsimje az ellene 20 hónapja harcoló lázadókkal szemben vetné be. Damaszkusz ugyanakkor visszautasítja a vádat, mondván, ha lennének ilyen fegyverei, akkor sem vetné be őket. (Amerikai állítások szerint Damaszkusz ideggázkészlettel rendelkezik.)

Barack Obama ugyanakkor a közelmúltban ezen fegyverek bevetésétől óvta Damaszkuszt. Az amerikai elnök szerint a vegyi fegyverek használata komoly következményekkel járna Aszad rezsimjére nézve.

A Patriot rakétákat az Egysült Államok, Hollandia és Németország biztosítaná, a rendszer kezeléséhez szükséges személyzettel együtt. A pontos ütemezés terve egyelőre nem ismert, de elfogadása esetén heteken belül sor kerülhet a telepítésre. A 900 kilométeres szír–török határszakaszt korábban már felkereste egy szakértői csoport a NATO-tól.

A döntés épp a NATO-Oroszország Tanács keddi brüsszeli ülése után várható. A találkozón Moszkvát Szergej Lavrov képviseli. Az orosz külügyminiszter vélhetően megismétli Moszkva elutasító álláspontját a rakétatelepítéssel szemben – tudatta a Reuters. Az orosz fél korábban is a szíriai vezetés védelmére kelt, megvétózva az ENSZ BT-ben olyan határozat elfogadását, amely közvetve lehetőséget adott volna – a líbiai eseményekhez hasonlóan – külföldi beavatkozásra. Moszkva a tárgyalást sürgeti Aszad és az ellene felkelők között, és kritizálja a nyugati országokat, amelyek mind egyértelműbben foglalnak állást a lázadók mellett.

– Ha a színdarab elején a falon fegyver lóg, akkor annak a végén feltétlenül el kell sülnie – érvelt egy csehovi gondolattal Vlagyimir Putyin a török terv ellen. Az Isztambulban tárgyaló orosz államfő – az őt fogadó Recep Tayyip Erdogan kormányfővel való tárgyalása után – sajtótájékoztatóján elmondta: semmi reális alapja nincs annak, hogy Szíria bármi okból megtámadná Törökországot. Elmondta azonban azt is, hogy országa nem védelmezője az Aszad-rezsimnek, kizárólag a kívülről, erővel kikényszerített megoldásokat ellenzi. Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva és Ankara sok tekintetben azonosan ítélik meg a szíriai helyzetet, ám a megoldásokban eltérnek a vélemények, ezért további konzultációk szükségesek Oroszország és Törökország között.

A két fél a szíriai konfliktustól eltekintve zavartalan kapcsolatot ápol egymással. Törökország mind nagyobb fogyasztója az orosz földgáznak. A hétfői találkozón megállapodás jött létre, amely a jelenleg 30 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom megháromszorozódását vetíti előre a közeljövőben – írta a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.

Telepítik Athénnél a Patriot amerikai légvédelmi-rakétaelhárító rendszert