Putyin bosszút állt Amerikán
Az alsó- és a felsőházi jóváhagyás után Vlagyimir Putyin pénteken szignálta a törvényt, amelyet Moszkva deklaráltan válasznak szán az úgynevezett Magnyitszkij-listára. Ez utóbbi amerikai jogszabály, és mintegy hatvan orosz személyiségeket büntet vízummegtagadással és vagyonbefagyasztással – olyanokat, akik washingtoni megítélés szerint benne voltak a lista névadója Szergej Magnyitszkij halálában.
A 37 éves Magnyitszkij ügyvéd és könyvvizsgáló volt, aki a Firestone Duncan brit tanácsadó cég munkatársaként kezelte a Hermitage Capital Management brit befektetési társaság auditálását. A cég orosz érdekeltségeivel szemben adócsalás vádjával eljárás indult 2007-ben, Magnyitszkij azonban azt állította, hogy bizonyítékai vannak, hogy a cégek korábban lefoglalt papírjaival és pecsétjeivel visszaéltek a hatóságokkal a kapcsolatban álló személyek, akik ilyen módon 2004 és 2007 között 5,4 milliárd rubel – akkoriban mintegy 200 millió dollár – költségvetési pénzt szereztek meg. A listán ezek a személyek szerepelnek, de hogy kik, azt Washingtonban még nem hozták nyilvánosságra.
Putyin pénteki aláírása után az amerikai külügyminisztérium mély sajnálatát fejezte ki a választörvény miatt. A törvényt az Egyesült Államok szerint „elhibázott” , mert a gyerekek sorsát „olyan politikai tényezőknek rendeli alá, amelyekhez amúgy semmi közük”. Oroszországban becslések szerint 650 ezer árva tengődik, decsak tördékük, körülbelül 110 ezer gyerek élhet államilag fenntartott intézményekben. A világon tavaly 3400 orosz gyereket fogadtak örökbe, és körülbelül az egyharmaduk, 962 került amerikai nevelőszülőkhöz.
A Magnyitszkij-listára reagáló orosz törvényt Gyima Jakovlev neve fémjelzi: az alig kétéves kisfiú 2008-ban életét vesztette, amikor amerikai nevelőapja a tűző napon álló kocsiban hagyta órákon át. A kisfiú tragédiája körül több Amerikában örökbe fogadott gyermek haláláról cikkezett az orosz sajtó, újra és újra felvetve a tiltás ötletét. A választörvényben az is szerepel, hogy Oroszországban betiltják az amerikai támogatással működő nem kormányzati szervezeteket.
A Magnyitszkij-listát Moszkva egyébként csapdának tartja, amelybe Barack Obama amerikai elnököt a republikánusok vitték bele, hogy mélyponton tartsák az orosz-amerikai viszonyt. A Magnyitszkij-lista csak a Jackson-Vanik törvénykiegészítést váltja fel – vélte nemrég Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban. A Jackson-Vanik törvénykiegészítés arról szól, hogy az Egyesült Államok nem tekint kedvezményezett kereskedelmi partnernek olyan, nem piacgazdaságként működő országokat, amelyek korlátozzák a kivándorlást. Az egykor még a Szovjetunió és a kommunista tömb ellen hozott törvénykiegészítés az 1974-es amerikai kereskedelmi törvény mellékleteként máig hatályban van, igaz, az augusztusi orosz WTO-csatlakozás miatt vissza kell vonni. Erre a visszavonásra a washingtoni képviselőház már rábólintott, a szenátus később szavaz.
Lavrov a maga részéről egyébként nem tartja jó ötletnek a Jakovlev-törvényt sem: szerinte jó lenne hagyni, hogy az örökbefogadásról tavaly nyáron végül született orosz-amerikai kormányközi megállapodás egyáltalán éreztesse a hatását.
