Putyin áramlatot épít a törökökkel
A Déli Áramlat építéséről szóló iratokat Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayipp Erdogan török kormányfő elé rakták a csütörtöki ankarai tárgyalásokon. Később csatlakozott hozzájuk Silvio Berlusconi olasz kormányfő is. Jurij Usakov, az orosz miniszterelnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy a két fél munkacsoportot hoz létre a Samsun-Ceyhan kőolajvezetékről. Usakov hozzátette: a kormányfők „széles összefüggésben” megvitatják a Kaszpi-térségből Oroszország elkerülésével Európába irányuló Nabucco-vezeték tervét is, de „ez természetesen a dokumentumokban nem szerepel majd”.
A csütörtöki orosz lapok szerint Moszkva már kétszer is kérelmet nyújtott be a török félnél a Déli Áramlat ügyében, de mindeddig nem járt sikerrel. Most az engedély fejében biztosítani szándékozik a Samsun-Ceyhan vezeték kőolajellátását.
A Kommerszant című orosz gazdasági lap azt írta, hogy a Déli Áramlattal kapcsolatos kutatások már augusztusban megkezdődnek, és az építkezés 2010-ben indul. A Déli áramlat Ukrajnát kikerülve szállítana gázt több balkáni országon és Magyarországon keresztül Nyugat-Európába. A projektben a Gazprom fő társa az olasz Eni, de a magyar állam is egyike a partnereknek. A vezeték a Fekete-tengeren keresztül vezetne. A Samsun-Ceyhan vezetéken Törökországból az európai piacokra áramlik majd az olaj.
A vezeték építését idén áprilisban kezdte meg az olasz Eni. A Fekete-tengeri Samsun kikötőből a Földközi-tengeri Ceyhanba irányuló, négymilliárd dolláros beruházással épülő 555 kilométeres vezeték lehetővé teszi a korlátozott áteresztő képességgel rendelkező Boszporuszon haladó és környezeti károkat okozó tankhajók számának jelentős csökkentését. Ez a vezeték már csak azért is fontos az oroszoknak, mert a rezsimváltás után az új jobboldali bolgár kormány már kevésbé lelkesen támogatja a hasonló célú Burgasz–Alexandropulosz vezeték megépítését, mint baloldali vezetésű elődje.
Mindemellett szó lesz a Kék Áramlat gázvezeték bővítéséről is. Lényegében az a terv, hogy egy második ággal bővítik a vezetéket, ezzel kapacitását évi hatmilliárd köbméterre növelik, és nem csupán Izraelbe, hanem Európába is szállítanak rajta gázt.
Török források szerint az orosz energetikai miniszter nemrég újra javasolta, hogy Ankara vegyen részt a Déli Áramlatban, és a török fél azt ígérte, megfontolja a javaslatot. A diplomatikus megfogalmazás ellenére a megfigyelők többsége úgy véli, hogy a Putyin–Berlusconi kettős törökországi fellépése erőteljes ellencsapás a Nabucco-projekttel szemben. Az oroszok gyorsítják a Déli áramlat előkészületeit, hogy bizonyítsák: nincs szükség az orosz gázmonopólium kikapcsolását szorgalmazó (elsősorban amerikai ihletésű) tervre. Putyin – török források szerint – azért szállt be a tárgyalásokba, mert a térségben népszerű, mint a „Nyugattal dacoló erős vezető”.
Oroszország minden esélyt megragad, hogy megmaradjon Európa fő energiaszállítójának, és ebben most Berlin mellett Róma lett a legfőbb szövetségese. Törökországnak eddig is Oroszország volt a fő gázforrása, és a Gazprom hajlandó még növelni a szállításokat. A Fekete-tengertől a Földközi-tengerhez vezető kőolajvezeték pedig Törökország ellátási biztonságát és stratégiai szerepét növeli.
A játszma fő vesztese Ukrajna. A Déli Áramlat ötlete eleve azért született, hogy Kijevet megrendszabályozzák, elvéve tőle a tranzitország fontos szerepét. A megállapodás révén az oroszok arra sem szorulnak rá, hogy a gázvezeték-építésénél áthaladjanak az ukrán területi vizeken.
