Az orosz elnök azt mondta, az internet egy „CIA-projekt" amelyet az amerikai titkosszolgálat fejlesztett ki. „Ahhoz, hogy szembeszálljunk ezzel a befolyással, Oroszországnak a világhálón is harcolnia kell az érdekeiért" – jelentette ki.

A kissé homályos vád alapja az, hogy az IP-címeket és a tartományneveket amerikai kormányzati megbízásból máig egy Kaliforniában működő nonprofit cég, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) osztja ki és felügyeli szerte világon, ami miatt Putyin korábban is megpendítette már a szakítás és egy saját, orosz irányítású internet ötletét. Az előbbihez tavaly szövetségeseket is talált, azután, hogy Edward Snowden szivárogtatásaiból kiderült, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatta Dilma Rousseff brazil elnököt és potom tizenkét éven át Angela Merkel német kancellárt is.

Snowden kritikusai régóta mondják, hogy az NSA és a CIA volt informatikusának a szivárogtatásai közvetve az internet széteséséhez vezethetnek. Ha ebből lesz valami, és jön az orosz internet, a Szövetségi Bitonsági Szolgálat (FSZB) akár több millió embert is könnyű lesz lehallgatnia és megfigyelnie, hasonlóan az NSA-hoz. Putyinnak erről a múlt héten feltett egy kérdést az a Snowden is, aki tavaly júliusban éppen Oroszországtól kapott egyéves politikai menedékjogot. A propagandaízű kérdésre az orosz elnök úgy válaszolt, reméli, hogy országa nem csinálja és nem is fogja, amit az NSA a kémkedésre egyébként sokkal több pénzt fordító Egyesült Államokban.

Ez egy kicsit sántít, a Kreml legalábbis nem szereti túlságosan az internet jelentette szabadságot. A parlament nemrég törvényt fogadott el, amely szerint a nagy szolgáltatók, a közösségi és hírportálok szervereinek Oroszországban kell lenniük, és fél évig tárolniuk a felhasználók által megosztott adatokat. Ami az előbbieket illeti, Putyin az első számú keresőt, a Yandexet kritizálta, amiért a cég szerverei Hollandiában vannak, szerinte nem csak adózási okokból, hanem más megfontolásokból is. Megjegyzésére a Yandex részvényei öt százalékot estek a Nasdaqon.

De az NSA-éhoz hasonló érdeklődés jele az is, hogy néhány napja két Putyinhoz közel álló üzletember, Igor Szecsin és Aliser Uszmanov tulajdonába került a VKontaktye, az orosz Facebook. Szecsin volt miniszterelnök-helyettes, a Putyin mögött álló szilovikok – a titkosszolgálatok ügynökeiből és a hadsereg tisztjeiből politikussá vedlett hatalmi tömb – vezetője, jelenleg az állami olajóriás, a Rosznyeft elnöke. A karrierjét a fém- és a bányaiparban kezdő Uszmanov 18,6 milliárd dolláros vagyonával jelenleg Oroszország leggazdagabb embere, aki a mail.ruval tört be az IT világába, és lett részesedése a VKontatyéban is.

A kétszázmillió felhasználóval büszkélkedő ismeretségi oldalra a Kreml először két éve szállt rá, amikor más fórum híján az ellenzék itt kezdte szervezte a hatalom elleni tüntetéseket a vitatott 2011 decemberi parlamenti választások után. A többek között rendőrgázolásról szóló vádakkal és szerverfoglalással szegélyezett, átvételben végződő figyelem oka, hogy miközben az állami televízió naponta 19 millió emberhez jut el, a VKontaktyét negyvenhétmillióan használják. Alapítója, a 29 éves Pavel Durov nemrég külföldre menekült.