Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel Moszkvában tartott március 5-i sajtóértekezlete után először jelent meg a nyilvánosság előtt Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azonban a kamerák előtt csak néhány lépést tett a Szentpétervárra látogató Almazbek Atambajev kirgiz államfő társaságában, az idő nagy részét egy karosszékben ülve töltötte.

Putyin köszöni, jól van Anatoly Maltsev / Reuters

Pár szarkasztikus megjegyzést leszámítva sem ő, sem környezete nem kommentálta az elmúlt tizenegy napot, amikor ismeretlen helyen tartózkodott.

Oroszországban és világszerte a legvadabb pletykák terjedtek el, kezdve azzal, hogy már nincs is az élők sorában, vagy tábornokai megpuccsolták, azon keresztül, hogy barátnőjével közös gyermekének születése miatt volt Svájcban, egészen addig, hogy hátfájdalom vagy egyszerű nátha kényszerítette ágyba. A bécsi Kurier a hétvégén tudni vélte, hogy egy osztrák hátspecialista utazott Putyinhoz. Az elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov ezt is a híresztelések közé sorolta – azonban anélkül, hogy a hírt konkrétan tagadta volna. Csak annyit mondott, hogy a Kreml nem kíván foglalkozni a kérdéssel.

Azt, hogy Putyinnak egészségügyi problémái lehetnek, közvetve Atambajev erősítette meg éppen azzal, hogy helytelennek nevezte az ilyen híresztelések terjesztését. Majd eldicsekedett vele: vendéglátója maga vezette azt az autót, amellyel körbekocsikázták a találkozónak helyet adó szentpétervári Konstantin-palota parkját.

Putyin hiányzása alatt lemondták kazahsztáni találkozóját Nazarbajev kazah és Lukasenko belorusz elnökkel, és elhalasztották egy dél-oszétiai delegáció moszkvai útját is. Ellenzéki körökben felmerült, az elnök eltűnése a nyilvánosság elől Borisz Nyemcov megölésével, illetve a különböző titkosszolgálatok rivalizálásával kapcsolatos, ám bizonyíték erre sincs. Maga az érintett csak annyit mondott, hogy „pletykák nélkül unalmas lesz”.

Ezzel a fotóval bizonygatják, hogy Putyin él és virul

Putyin ülve volt látható egy korábban felvett dokumentumfilmben is, amelyet vasárnap este sugárzott az állami tévé. A Krím Oroszországhoz csatolásáról készült két és fél órás alkotásban az elnök arról beszélt, hogy másfél nappal a kijevi Majdanon történtek után, 2014. február 23-án hajnalban utasította a katonai hírszerzést (GRU), hogy az orosz objektumok megerősítése címén vezényeljenek kommandósokat a Krímbe. Az alakulatok „technikát" is vittek magukkal. Mire a nyílt konfrontáció kialakult, a félszigeten állomásozó húszezer ukrán katonának esélye sem volt az ellenállásra. Ahogy Putyin fogalmazott, az első lövés után likvidálták volna őket. Hozzátette, hogy a nyugati beavatkozás veszélye miatt gondolkodott a stratégiai atomütőerő riadókészültségbe helyezésén is.

Oroszország északnyugati részén közben 38 ezer katona, 56 hadihajó és 110 repülőgép, illetve helikopter részvételével óriási hadgyakorlat kezdődött. Az Északi Flotta egységei és a Nyugati Katonai Körzet ejtőernyősei a sarkvidéki orosz határ védelmét gyakorolják.