Sokba fog kerülni, de a nemzetközi szankciók és a külföldi tőke menekülése ellenére Vlagyimir Putyin orosz elnök a pillanatnyi katonai-diplomáciai erőfitogtatáson, illetve a nacionalista érzületre játszó népszerűség-hajhászaton túl is nyer a Krímmel – derül ki abból a két összeállításból, amelyeket a Reuters és az EUobserver készített a múlt héten annektált területről.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy Oroszország számára a krími kaland kudarccal ér véget. Moszkva ugyanis  – írja a Reuters – nemcsak a nemzetközi szankciókon és a menekülő külföldi tőkén veszít százmilliárdokat, hanem azon is, hogy valahogyan a felszínen tartsa a március 16-i népszavazáson megszerzett félszigetet. Bár Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter bejelentésének megfelelően az orosz kormány pénteken döntött egy 243 milliárd rubeles (6,8 milliárd dolláros) gazdasági segélycsomagról, amelyet a Krím kap, ez a pénz csak arra elég, hogy a félsziget a sereghajtó oroszországi régiókhoz zárkózzon fel.

A pénzt van mire elkölteni. Korábbi orosz kormányzati bejelentések szerint a krími költségvetésnek 10,7 milliárd rubelt utalnak át, Szevasztopol városa pedig 2,4 milliárdot kap a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, de a krími költségvetés hiánya jelenleg 55 milliárd rubelnél jár, Moszkvának pedig csak az az ígéret évi 35 milliárdjába kerül, hogy az egy főre jutó GDP-t oroszországi szintre hozza. Beszélnek a Kremlben egyébként arról is, hogy a krími közalkalmazotti fizetéseket és a nyugdíjakat is felzárkóztatják – értsd: megkétszerezik –, miközben az orosz cégek a turizmusba történő befektetések iránti lagymatag érdeklődésen túl egyelőre nem sok hajlandóságot mutatnak a megjelenésre a félszigeten.

A Krím kétmillió lakójának mostanáig az elhagyott Ukrajna adja az áram 85 százalékát, az ivóvíz 90 százalékát, de az élelmiszer nagy része is a népszavazás előtti anyaország területéről érkezik. Emiatt a krími hatóságok már jelezték, hogy a biztonság kedvéért „nemzeti” irányítás alá vonják az ukrán állami vállalatokat, beleértve az energiaóriás, a Csernomornyeftegaz helyi érdekeltségeit is.

És az energia az a terület – írja az EUobserver –, ahol Putyin még rengeteget nyerhet. Először is azok miatt a fekete-tengeri offshore gázmezők miatt, amelyeket a Krím nyilvánvalóan szívesen visz – vinne – magával Oroszországba, és amelyek kitermelési jogáért Ukrajnánál korábban bejelentkezett már az ExxonMobil, a Chevron, a Shell, a Repsol, és a Petrochina is. Olaj- és gázlelőhelyeket találtak már a Fekete-tenger Romániához és Oroszországhoz tartozó területén, a Trans Euro Energy pedig a félsziget alatt észlelt kereskedelmi szempontból megtérülő befektetést jelentő mezőket. A 49 ezer milliárd köbméteresre becsült ukrán gázvagyon több mint kilencven százaléka, 45 ezer milliárd köbméternyi gáz a jelentős részben oroszok lakta keleti és déli országrészben van.

Mindebből Putyinnak hatalmas profitja származhat, akkor is, ha az orosz energiaóriás, a Gazprom egy leheletnyi gázt sem hoz a felszínre a Krím környékén, csak odaadja valakinek a kitermelési jogot. Arról a húszmilliárd dolláros megtakarításról már nem is beszélve – jegyzi meg a EUobserver két brit szerzője –, amelyet Oroszország azzal nyer, hogy a földfelszínen, a Krímen keresztül, és nem Bulgária felé a tenger alatt építheti meg a Déli áramlat gázvezetéket.