Putyin megadásra szólította fel az ukránokat Debalcevénél
Bár a minszki tűzszüneti megállapodás vasárnap hajnalban életbe lépett, egyik fél sem tartotta be azt, és nem vonták vissza nehézfegyverzetüket a kelet-ukrajnai térségben. Debalcevénél heves harcok folytak a múlt hét végén. Keddre a szeparatisták elfoglalták a város közel 80 százalékát. Az ukrán kormány megerősítette, hogy a várost védő katonák egy csoportja fogságba esett.
Vlagyimir Putyin – aki a nyugati országokban általános vélekedés szerint fegyverekkel és orosz katonákkal támogatja a lázadókat – azt mondta, az ukrán hadseregnek meg kéne magát adnia az oroszbarát szakadároknak. Az orosz elnök reméli, hogy az ukrán kormány nem fogja akadályozni katonáit abban, hogy letegyék a fegyvert.
Putyin az iránti reményét is kifejezte, hogy az oroszbarát szakadárok engedik az ukrán katonáknak, hogy visszatérjenek családjaikhoz, miután feladták a várost.
A Reuters tudósítói szerint ötpercenként fegyverropogást lehet hallani Debalcevénél, és gyakran látni fekete füstöt a város felett a rakétatámadásoktól.
Az oroszbarát szakadárok azt mondják, hogy a múlt héten elfogadott tűzszüneti megállapodás nem vonatkozik Debalcevére, ahol a leghevesebb harcok zajlanak az ukránok és a szakadárok között.
Eduard Basurin, a lázadók vezetője megerősítette, hogy a város 80%-a már a szakadárok irányítása alatt áll. Hozzátette, hogy már tárgyalnak az ukrán katonákkal a megadásról.
Valerij Csalij, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője kedden azt mondta, Oroszország, valamint a kelet-ukrajnai szakadárok önkényesen kikiáltott luhanszki és donyecki "népköztársaságai" nem teljesítik a minszki megállapodásban rögzített tűzszünetet, ami miatt "elvész a remény a békére".
Kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa is összeült, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás betartására szólítsa fel az összes felet. Az ENSZ BT egy orosz szövegezésű dokumentumot is elfogadott, és aggodalmát fejezte ki a Kelet-Ukrajnában zajló harcok és erőszak miatt.
A Reuters megemlíti Vlagyimir Putyin budapesti látogatását is. Magyarország az első uniós ország, amely fogadta Oroszországot a tavaly júliusban lezuhant maláj gép katasztrófája óta. A gépet oroszbarát szakadárok lőtték le, a nyugati országok szerint egy orosz rakétával. Moszkva ezután szigetelődött el teljesen az uniótól.