Az orosz elnöknek ez már a tizedik találkozója lesz Hszi Csin-pinggel (Xi Jinping) azóta, hogy tavaly márciusban beiktatták a kínai államfőt. Obama a csúcs alkalmával hivatalos látogatást is tesz Kínában, s külön megbeszélést is folytat pekingi kollégájával. Ugyancsak nagy érdeklődés előzi meg Abe Sinzo kormányfő vizitjét, hogy a tanácskozás kerete nyújt-e alkalmat a japán és a kínai vezető első tárgyalására.

Diplomácia nagyhét zajlik a kínai fővárosban. Szombaton Hszi elnök a hétfőn kezdődő APEC-csúcs előjátékaként s szomszédsági partnerség keretében Banglades, Kambodzsa, Laosz, Mongólia, Mianmar, Pakisztán és Tadzsikisztán vezetői előtt ajánlott fel 40 milliárd dollárt az egykori „selyem út" felvirágoztatására, s ezzel az ázsiai és csendes-óceáni kereskedelem fejlesztésére. Közben vasárnap reggeltől már érkeznek Pekingbe az APEC tagországainak vezetői is,így már landolt Putyin orosz elnök gépe.

Az APEC nemzetközi súlyát jelzi, hogy a tagországok együtt a világ GDP-jének mintegy felét, a lakosságának pedig 40 százalékát adják. Az évente más-más helyszíneken rendezendő csúcsot ezúttal is a külügyminiszterei készítették elő. Kétoldalú találkozókra is sor került az elmúlt napokban, a legnyilvánvalóbb eredmény éppen a japán-kínai egyeztetésen született. Vang Ji (Wang Yi) a szombati sajtótájékoztatón közölte, Kína bízik abban, hogy kedvező légkörben sor kerülhet a két ország vezetőinek megbeszélésére is akár, miután külügyminiszteri szinten a kapcsolatok javításában, a két éve tartó, a nemzeti érzéseket is felkorbácsoló, a gazdasági együttműködést visszavető viták négy pontos, tárgyalásos rendezésében állapodtak meg. Ez vonatkozik a vitatott felségterületű szigetkérdésre is, noha ez ügyben a nézeteltérés fennmaradt. Vang értésre adta, hogy a magasszintű találkozóra a japán fél kérésére kerül sor. Hszi és Abe beiktatásuk óta még nem tárgyaltak egymással.

A Pekingben tartózkodó John Kerry amerikai külügyminiszter, aki külön is folytatott megbeszélést japán és kínai kollégájával a megállapodásról, üdvözölte a két ázsiai gazdasági hatalom közti feszültség csökkentésére irányuló kezdeményezéseket, amelyek szerinte az egész régió stabilitását szolgálják. Konstruktív az előrelépés, „de még csak a kezdet" – jelentette ki.

Kerry találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, megbeszélésükön Ukrajna kérdése állt a középpontban. Mint mondta, ígéretet kapott, hogy orosz részről rendszeres tájékoztatást kap.

Obama öt éve járt utoljára Kínában, amikor még népszerűsége csúcspontján volt, ám most visszatérve Pekingbe, éppen a súlyos veszteséget hozó félidős törvényhozási választásokon van túl. (Más kérdés, hogy a kétoldalú kapcsolatok történetében Obama és a kínai vezető találkozott a legtöbbször, legutóbb tavaly júniusban az Egyesült Államokban.) Tény, hogy az amerikai gazdaság jobb állapotban van, a kínai viszont lelassult az utóbbi években, ám ez nem egyensúlyozza ki Obama tárgyalási pozíciójában a meggyengült hazai hátterét.

Szokatlan, hogy a kínai pártlaphoz tartozó angol nyelvű Global Times a látogatást megelőzően kommentárjában azt írja, hogy Obama szinte semmit sem tudott ajánlani támogatóinak, „az amerikai társadalom belefáradt az elnök banális ígéreteibe". A New York Times szerint a kínai lap publicisztikája tükrözi a hatalmát két év alatt megszilárdító Hszi elnök által táplált nemzeti önbizalmat. A republikánusok térnyerése ugyanakkor aligha akadályozza az Egyesült Államok fokozottabb ázsiai-csendes-óceáni szerepvállalását, ellensúlyozandó Kína erősödő befolyását a térségben.

Az APEC egyik központi témája a szabadkereskedelmi megállapodás, ám ez ügyben nem várható érdemi előrelépés. Az Egyesült Államok elsősorban a 12 országot összefogó Csendes-óceáni Partnerség keretében szorgalmazza ezt, ám ennek Kína nem tagja. Marad a környezetvédelem ügye, amelyben viszont éppen az USA és Kína a két fő „bűnös".

A kínai-orosz viszony ugyanakkor igen látványosan fejlődik, nem csupán gazdasági, kereskedelmi okokból, hanem bizonyos geopolitikai érdekek is szövetségessé teszik a két országot. Putyin a Kreml bekebelezése és a kelet-ukrajnai fejlemények, illetve az erre válaszoló nyugati szankciók miatt is rászorul Kínára, egyebek között mint a földgáz alternatív piacára Európa helyett. Pekingnek ugyancsak feszült a kapcsolata a dél-kínai tenger felségjoga kapcsán Japánnal, Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel is. Moszkva és Peking egyaránt nemzetközi bírálatnak van kitéve a demokrácia hiánya, az ellenzékiekkel szembeni fellépés miatt, Kína konkrétan most a hongkongi választások szabadságának korlátozása, az ottani tüntetések kapcsán.

A pekingi csúcsnak egy pikáns mozzanata lesz, hogy Enrique Pena Nieto mexikói elnök miként magyarázza meg majd a házigazdáknak, hogy az észak-amerikai ország éppen pénteken mondta vissza egy kínai konzorciummal kötött 3.75 milliárd dolláros értékű gyorsvasút építési szerződést.

A kínai főváros egyébként több mint egy hónapja gyárak tucatjainak átmeneti bezárásával, a magánautók forgalmának korlátozásával próbálja a magas légszennyezettséget visszaszorítani, kék eget varázsolni az APEC-csúcs napjaira