Arról beszélt elsősorban a keddi, minszki EU-Vámunió csúcstalálkozón találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök, milyen kár éri az orosz gazdaságot az EU-társulás miatt, s eközben a kelet-ukrajnai szeparatistákkal való párbeszédet sürgette. Petro Porosenko ukrán államfő azt közölte, az ukránok már döntöttek. Értsd: választottak a Kelet (az Oroszország vezette Vámunió) és a Nyugat között, mégpedig az utóbbi javára. A találkozót Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezető hívta össze, hogy vitassák meg Ukrajna EU-társulásának gazdasági következményeit és az ukrán helyzetet.

Vlagyimir Putyin (balra) és Petro Porosenko (jobbra) kezet fog Minszkben. Középen Nurszultan Nazarbajev kazah elnök Sergei Bondarenko / Reuters

Az ukrán elnök és Putyin kezet fogott – ezt gyorshírben osztották meg rögtön a világgal a hírügynökségek. A továbbiakban inkább a nézetkülönbségek derültek ki. Porosenko azt mondta, figyelembe veszik a kelet-ukrajnai (oroszul beszélő, orosz kultúrájú) lakosság szempontjait, de az autonómia szót nem ejtette ki.

Ukrajna hajlandó lenne nyelvi, közigazgatási, sőt adóengedményekre is Kelet-Ukrajnában, írta a Vedomosztyi. Oroszország viszont olyan állapotot akar, amely lehetségessé teszi a kelet-ukrajnai területnek, hogy önállóan tartson fenn gazdasági kapcsolatokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti: ki akarják vonni ezt a térséget az EU-társulásból. Putyin azt akarja: az ukránok vállaljanak semlegességet, ne csatlakozzanak az NATO-hoz a jövőben sem. Ám Porosenko EU-tagságra áhítozik, márpedig az uniónak saját kül-, és védelmi politikája van.

Putyin ismét előállt a vízióval, amely szerint Ukrajna társulása miatt az orosz piacot elárasztják majd az EU-ból származó termékek, s ez ellen kell védekezni a gazdasági határ lezárásával. Ha nem teszik, úgy Oroszországot százmilliárd rubeles kár éri – állította. Azt is érzékeltette: Belarusz és Kazahsztán is követni fogja az orosz intézkedéseket. Ukrajna viszont javasolja a Vámuniónak: hozzanak létre közös bizottságot, amely a valódi veszteségeket lenne hivatott felmérni.

Vlagyimir Putyin (balra), Alekszandr Lukasenko (középen) és Petro Porosenko (jobbra) Grigory Dukor / Reuters

Porosenkót jobban érdekli a háborús helyzet. A legfontosabb a béke a Donyec-medencében – jelentette ki, és felszólította partnereit, hogy vegyenek részt a térség újjáépítésében. Követelte újból, hogy Oroszország hagyjon fel a katonai akciókkal. Porosenko szerint Minszkben „Európa és az egész világ sorsa dől el."

Moszkva kénytelen volt elismerni, hogy egy deszantalegysége „véletlenül" behatolt ukrán területre. Tucatnyi katonát elfogtak az ukránok. Az orosz propaganda szerint parancsnokuk, egy főhadnagy a felelős az akcióért. Legalább kilencen elestek a tűzharcban – az orosz katonaanyák szervezete felelősségre vonást követel. Moszkva azt akarja elérni: a szeparatistákat (ukrán szóhasználat szerint: terroristákat) tárgyaló félként vonják be. De tagadja a nyilvánvaló tényt, hogy felfegyverzi a lázadókat (orosz szóhasználatban: népfelkelőket).