Vlagyimir Putyin szerint hazájának a világ többi országával együtt kellene harcolnia a terrorizmus és más olyan közös fenyegetések ellen, mint például a bűnözés, az emberkereskedelem vagy a környezetvédelem. Az orosz államfő a Bild német napilapnak adott interjúban beszélt erről, de hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy Moszkvának mindenbe bele kellene egyeznie, amit mások eldöntenek.

A jelenlegi válságok kialakulásáért Putyin szerint komoly felelősség terheli a NATO-t. Az európai krízisek nem lennének olyan súlyosak, ha ez a szervezet nem törekszik uralomra és terjeszkedésre, ha azt a Willy Brandt nyugatnémet kancellár közeli munkatársa, Egon Bahr által az 1970-es években kidolgozott megoldást alkalmazta volna, amelynek lényege, hogy az egymáshoz való közeledéssel kell változásokat elérni. Putyin szerint a NATO-nak nem kellett volna felvennie a kelet-európai országokat. Ha akarta volna, megtehette volna ezt, és így sem került volna veszélybe a léte – mondta az orosz vezető.

Az ukrán válsággal kapcsolatban Viktor Janukovics ukrán államfő közel két évvel ezelőtti megbuktatását ismét államcsínynek nevezte, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy szította és támogatta is azt. Az ezt követően kialakult ukrajnai válságról pedig kifejtette: abszurd színházra emlékeztet, hogy mindenki a minszki megállapodások teljesítésének fontosságát hangsúlyozza, ám valójában minden lényeges ügyben, például a lázadó területeknek az alkotmányban nyújtott autonómia kérdésében Kijevnek kellene lépnie.

A Krím 2014. márciusi bekebelezését Putyin igazságos lépésnek nevezte. Az ENSZ alapokmánya minden népnek biztosítja az önrendelkezés jogát, és az orosz államfő értelmezése szerint a fekete-tengeri félsziget lakossága ezzel a jogával élt, amikor népszavazáson az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Egyetlen lövés sem dördült el, az ott állomásozó fegyveres erők csak azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák az ottani mintegy húszezer ukrán katona beavatkozását – fejtegette. Egyszersmind úgy vélekedett. Hogy ebben a válságban a Nyugat reakciója hibásan nem Ukrajna támogatásának, hanem Oroszország féken tartásnak célját szolgálja, a nyugati szankciókat pedig „ostobák és károsak".

Putyin az elmúlt 25 évben Oroszország által elkövetett legnagyobb hibának azt tartja, hogy nem adott hangot a kezdetektől fogva nemzeti érdekeinek. Ha ezt megtették volna, akkor „lehet, hogy kiegyensúlyozottabb lenne a világ" – mondta. Nem vitatta azt sem, hogy gazdasági nehézségeket okoznak a nemzetközi büntetőintézkedések (főleg a nemzetközi pénzpiaci hozzáférés részleges elzárása), csakúgy, mint az olajár csökkenése. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy ennek kedvező hatása is van a gazdaságra: nő a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek jelentősége a gazdaságban, részesedése a kivitelben. Így a tavalyi év várhatóan 3,8 százalékos visszaesése és 12,9 százalékos inflációja ellenére Putyin arra számít, hogy fokozatosan emelkedésnek indul az orosz gazdaság.