Puccs-dilemma: a Nyugat még nem döntött
A hadsereg egy katonai létesítményben tartja fogva a megbuktatott Mohamed Murszit valahol Kairóban, és elfogták a volt elnököt támogató Muzulmán Testvériség több vezető személyiségét is. Gehad El-Haddad, a Muzulmán Testvériség egyik szóvivője a Reutersnak azt nyilatkozta, hogy Murszit a védelmi minisztériumba vitték.
Az ENSZ, az Egyesült Államok és más nagyhatalmak egyelőre nem beszélnek puccsról, valószínűleg azért, mert az erőszakos hatalomátvétel szankciókat vonna maga után. A katonai beavatkozást ráadásul több millió egyiptomi támogatta, köztük liberális politikusok és vallási vezetők is. Miközben a tömegek Murszi eltávolítását Hoszni Mubarak megbuktatásához hasonlítják és második forradalmat emlegetnek, addig az iszlamisták a megtorlástól félnek.
Murszi végjátéka vasárnap kezdődött: több millió ember vonult az egyiptomi városok utcáira az elnök lemondását követelve. Abdel Fattah al-Sziszi tábornok szerda délután fél ötig adott ultimátumot az elnöknek, majd a hadsereg átvette a hatalmat.
Egyelőre még nem mondták, hogy puccs történt
A nyugati államok alapvető érdeke, hogy Egyiptom berendezkedése stabil legyen. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felszólította Egyiptomot, hogy tartsák tiszteletben a polgári jogokat. A hadsereg akcióját azonban nem ítélte el. „A tüntetések során sok egyiptomi kifejezte csalódottságát és a törvényes renddel kapcsolatos problémáit. … Ezzel együtt azonban a katonai beavatkozás az állami ügyekben aggályos.”
Barack Obama amerikai elnök – akinek kormánya egy év alatt 1,3 milliárd dollárt ad az egyiptomi hadseregnek – szintén kifejezte aggodalmait Murszi eltávolításával kapcsolatban, és felszólította az új vezetést, hogy minél hamarabb adják át a hatalmat egy demokratikusan választott kormánynak. Obama sem nevezte azonban puccsnak az eseményeket, ami ahhoz vezetne, hogy megvonnák Egyiptomtól az amerikai segélyt. „Ebben a bizonytalan időszakban elvárjuk a hadseregtől, hogy biztosítsa minden egyiptomi, férfi és nő védelmét. Ebbe beletartozik a békés gyülekezés joga és a független bíráskodás a polgár bíróságokon.” Az amerikai elnök arra is figyelmeztette a hatóságokat, hogy ne tartóztassanak le önkényesen embereket, és utalt arra is, át fogják vizsgálni, hogy a hadsereg akciója milyen hatással lesz a segélyekre.
Az Európai Unió szintén felszólította Egyiptomot, hogy térjenek vissza a demokratikus kormányzáshoz, ami Catherine Ashton, az EU kül- és biztonság politikai főképviselőjének közleménye szerint szabad és független elnök- és parlamenti választásokat, illetve az új alkotmány életbe léptetését jelenti.
Laurent Fabius francia külügyminiszter közölte, Franciaország „tudomásul veszi”, hogy Egyiptomban bejelentették: egy átmeneti időszak után új elnökválasztást tartanak. „A nagyon megromlott és szélsőségesen feszült egyiptomi helyzetben végül bejelentették az új választásokat. Franciaország ezt tudomásul veszi” - olvasható a külügyi közleményben. „(Párizs) azt szeretné, hogy a választásokat a polgári béke, a pluralizmus, az egyéni szabadságjogok és a demokratikus átmenet vívmányainak tiszteletben tartásával készítsék elő annak érdekében, hogy az egyiptomi nép szabadon választhassa meg vezetőit és a jövőjét” - fogalmazott a francia diplomáciai tárca. Fabius egyébként még kedden arra kérte Murszi elnököt, hogy „hallgassa meg” népét, amely „gazdaságilag szörnyen leromlott helyzetben elutasítja őt”.
Szerda éjjeli nyilatkozatában William Hague brit külügyminiszter kijelentette, hogy „egyértelműen veszélyes” helyzet alakult ki Egyiptomban a hadsereg fellépése nyomán. Hague a külügyminisztérium által kiadott közleményében hangsúlyozta: a tárca azt tanácsolja a brit állampolgároknak, hogy ha nem feltétlenül fontos, ne utazzanak Egyiptomba, jóllehet ez a hivatalos ajánlás a vörös-tengeri üdülőhelyekre nem vonatkozik. A brit külügyminiszter közölte: személy szerint nem támogatja, hogy egy demokratikus rendszerben katonai beavatkozással oldjanak meg vitás kérdéseket.
Hague szerint London álláspontja az, hogy most egy politikai folyamatnak kell következnie, amelynek előre hozott és igazságos választásokhoz, ennek eredményeként pedig polgári vezetésű kormány megalakulásához kell vezetnie. A brit külügyminiszter felszólította az egyiptomi vezetőket, hogy ennek érdekében mutassanak valós elkötelezettséget az együttműködésre, „nem úgy, ahogy az elmúlt hónapokban tették”. „A helyzet egyértelműen veszélyes”, és a brit kormány az egyiptomi fejlemények minden részesét önmérsékletre és az erőszakcselekmények elkerülésére szólítja fel - áll Hague közleményében.
Az izraeli kormány egyelőre hallgat
Az izraeli kormány óvatos és egyelőre hallgat Mohamed Murszi egyiptomi elnök elmozdításával kapcsolatban, az izraeli média szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította minisztereit: hivatalosan egyelőre semmilyen megjegyzést ne fűzzenek az egyiptomi belpolitikai válsághoz.
„A kormány nagyon figyelmesen követi az egyiptomi helyzet alakulását, de nem bocsátkozik előrejelzésekbe, mert a dolgok éppen most dőlnek el. Fontos, hogy az egyiptomi nép elnyerje a szabadságnak és az önrendelkezésnek egy fokát, de a jelenlegi helyzet sokkolja az egész arab világot, ami pedig bizonyos fokú aggodalmat vált ki Izraelből” - mondta az AFP francia hírügynökségnek egy neve elhallgatását kérő izraeli tisztségviselő. „Izrael még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy beleavatkozik az egyiptomi eseményekbe” - írta a Háárec című napilapban Ámosz Hárel, a lap katonai szakírója.
Izrael és Egyiptom intenzív kapcsolatot tartott egymással - különösen a nemzetbiztonság területén - Hoszni Mubarak elnök hivatali idejében, amely népfelkeléssel ért véget 2011 februárjában. Noha egyesek azt jósolták, hogy a Mubarak-rezsim bukása után az új egyiptomi vezetés meg fogja kérdőjelezni az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződést, izraeli katonai források szerint, amelyeket a média idézett, Murszi elnöksége alatt is folytatódott a jó biztonsági együttműködés.
Ugyanezen források elmondták: az a tény, hogy a Gázai övezetet irányító radikális palesztin szervezet, a Hamász szoros kapcsolatban áll a Muzulmán Testvériség egyiptomi mozgalommal - amely Mubarak utódját, az új államfőt delegálta - lehetővé tette Murszi számára, hogy elődjénél hatékonyabban lépjen fel a Sínai-félsziget radikális iszlamistáival szemben. A hírmagyarázók szerint Izraelnek most az a legnagyobb aggodalma, hogy a belpolitikai bizonytalanság miatt instabilabb lesz a biztonsági helyzet a Sínai-félszigeten.
Már most megsértették a véleménynyilvánítás szabadságát
Az Amnesty International, a világ legnagyobb emberi jogi szervezete ugyancsak szerda éjjel Londonban kiadott állásfoglalásában közölte: értesülései szerint máris több olyan tévéállomást bezártak, amelyek a tisztségéből eltávolított Mohamed Murszi elnököt támogatták, és e tévécsatornák munkatársait őrizetbe vették. Az AI az egyiptomi biztonsági szolgálatokat és a fegyveres erőket arra szólította fel, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg az emberi jogok és minden egyiptomi személyi biztonságának védelme érdekében, politikai rokonszenvtől függetlenül.
Az egyiptomi hadsereg és a rendőrség múltbeli emberijog-sértései alaposan dokumentáltak, és nem szabad megismétlődniük. A jelenlegi igen feszült helyzetben, és különös tekintettel arra, hogy az alkotmányt felfüggesztették, most fontosabb, mint valaha, hogy az egyiptomi hadsereg tartsa magát a nemzetközi emberi jogi törvényekből Egyiptomra háruló kötelezettségekhez - áll az AI felhívásában, amelyet Salil Shetty, a szervezet főtitkára személyesen tett közzé.
Shetty nyilatkozata szerint Egyiptomban máris csapást mértek a véleménynyilvánítás szabadságára, mivel Mohamed Murszi államfő eltávolítása után azonnal több olyan televíziós csatornát elhallgattattak, amelyek a megbuktatott elnök pártján voltak, és e tévéállomások munkatársait őrizetbe vették.
Az Amnesty szerint aggodalomra ad okot az a lehetőség, hogy bosszúhadjárat kezdődik Murszi hívei ellen. A szervezet aggasztónak nevezte a „csőcselék részéről megnyilvánuló erőszakcselekményeket” és a megmozdulások során nők ellen elkövetett szexuális támadásokat is.
A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához fűződő jog békés gyakorlásáért azonban senkit nem szabad büntetni, és azok ellen, akiket őrizetbe vettek, vagy haladéktalanul vádat kell emelni, ha bűncselekményt követtek el, vagy szabadon kell őket engedni, a biztonsági alakulatoknak pedig tartózkodniuk kell a felesleges és túlzott erő alkalmazásától - áll az emberi jogi szervezet felhívásában.
