Nem a vezetés változott, hanem csak a pártelnök személye – így jellemezte a török kormánypártban szerdán beállt változást a Hürriyet című vezető török napilap. Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) rendkívüli kongresszusán, egy ankarai sportcsarnokban, jól megírt menetrendet követve választottak új pártelnököt egyetlen személyből. Ahogy ezt előre tudni lehetett, a pártelnök Ahmet Davutoglu eddigi külügyminiszter, Recep Tayyip Erdogan csütörtökön hivatalba lépő államfő választottja lett.

Ahmet Davutoglu (balra) és Recep Tayyip Erdogan az AKP-kongresszuson Umit Bektas / Reuters

A török média által élőben közvetített esemény tükrözte a kultuszt, amely körülveszi Erdogan személyét a pártban, és megerősítette: az eddigi vezető jelen marad a napi politikában is. Erdogan ezt meg is toldotta azzal, hogy államfővé választása nem búcsú a pártjától, hanem új kezdet. A politikus érzelmes búcsúbeszédet mondott, amelyben a legfontosabb elem az ellenfelek támadása volt. Kijelölte a fő ellenséget: ez a Fethullah Gülen muzulmán hittudós által irányított háttérhatalom. A gülenisták, korábbi szövetségesei jelentették pályafutása legfőbb kihívását, amikor tavaly októberben a rendőrség és az ügyészség (Gülen befolyása alatt álló) részlegei nagyszabású korrupciós hálót lepleztek le az AKP-ban. A korrupciós vád elért Erdogan családjáig is, ezt a médiának kiszivárogtatott felvételek is tanúsították. Erdogan, miután közvetlen választással lett államfő, most alkotmányreformot szorgalmaz, amely tényleges hatalommal ruházná fel őt, az elnököt.

Davutoglu fő erénye az elemzők szerint feltétlen lojalitása Erdogan iránt. Egy másik előnye, hogy nincs sem múltja, sem hatalmi bázisa az iszlamista gyökerű, de gazdasági filozófiája szerint liberális pártban. Ehhez járul még az is, hogy elméletei, távlatos elképzelései Törökország jövőjéről – és múltjáról is – megfeleltek az AKP alapítójának. (Erdogannak a szunnita muzulmán jámborságon és a szekuláris török elitek ellen érzett masszív gyűlöletén túl sok elméleti alapvetése nincs.)

Sokáig feltételezték, hogy Erdogan helyet cserél majd Abdullah Gül eddigi államfővel, akivel együtt alapították az AKP-t. Ő lojális, ám nem szervilis társa volt az eddigi politikai csatákban. Gül azonban mérsékelt személyiség, ellenezte Erdogan durva fellépését a Gezi park ifjúsági lázadóival szemben, és több más esetben is kompromisszumokat javasolt. Ezért Erdogan megakadályozta Gül visszatérést az aktív politikába. Ezt annál könnyebben megtehette, mert az eddigi köztársasági elnök nem tagja a parlamentnek, nem is lehet ezért miniszterelnök. A török média feltételezi, hogy Gül visszatér a napi politikába, és hamarosan megpróbálja megszerezni az AKP vezetését – Erdogan ellenében is.

Az 55 éves, Konyában született Ahmet Davutoglu a tudományos életből indult, és jutott el a török politikai hierarchia csúcsaihoz. Politológus, egyetemi tanár, aki nyugati egyetemeken is tanított. Erdogan elfogadta a török biztonságpolitika számára alapvető „stratégiai mélység” elméletét. E szerint az országnak a szomszédaival problémamentes viszonyra kell törekednie, és befolyását a határoktól távol, az egykori Oszmán Birodalom egész területén érvényesítenie kell. Arra is utalt, hogy a mai török állampolgárok között rengeteg a balkáni származású, a kaukázusi és az arab is, miközben sok török él a Balkánon és a szomszédos arab országokban. A zéró konfliktus jegyében próbálta meg rendezni az örményekkel való viszonyt és az évtizedes kurd háborút is.

Davutoglunak azonban több nagy kudarca volt. Rosszul értékelte a szíriai helyzetet, és közvetve részesévé tette Törökországot a polgárháborúnak, majd az iraki konfliktusnak. A török titkosszolgálatok különös szerepet játszanak a szélsőséges dzsihadista erők támogatásában. Nem rendeződött a viszony Örményországgal, és nem került közelebb a ciprusi rendezés sem. Bonyolította a török manőverezési lehetőségeket az izraeli kapcsolatok lenullázása Davutoglu miniszterségének idején. Romlott a viszony a NATO-val, és nem léptek előre az EU-csatlakozási tárgyalásokon sem.

Szerdai beszédében Davutoglu azt mondta, hogy az EU-csatlakozás továbbra is stratégiai cél, de „Törökország fel fogja használni stratégiai erejét a térségben az EU-tól függetlenül is”. Hozzátette, hogy folytatni akarja a megbékélést a kurdokkal, és támadta a Gezi park megmentése ürügyén kitört tüntetéssorozatot is. A beszédben hűségnyilatkozatot is intézett Erdoganhoz.

A menetrend értelmében augusztus 28-án Recep Tayyip Erdogan átveszi az elnöki hivatalt, és kinevezi utódját miniszterelnöknek. Davutoglu új kormányt alakít, de aligha kezd új politikába. A hangnemet ezentúl az államfő adja meg.