A cseh alsóház minősített töbséggel elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely alapján lehetővé válik, hogy az államfő a képviselők határozata alapján, megbizatási idejük lejárta előtt feloszlassa a parlamentet és előrehozott választásokat írhasson ki.

Az alaptörvény megváltoztatását még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A honatyák azután döntöttek igy, hogy az alkotmánybíróság csütörtökön helyt adott Milos Melcák független képviselő jogorvoslati kérelmének és semmissé nyilvánította az alsóház júniusi döntését saját megbizatási idejének a lerövidítéséről. Egyúttal érvénytelenítette Václav Klaus államfő rendeletét, amelyben október 9-ére és 10-ére írta ki a csehországi előrehozott választásokat.

Milos Melcák szerint a képviselőtársai nyári döntésükkel  törvénytelenül korlátozták a jogait, hiszen őt négy évre, vagyis jövő júniusáig választották meg. Rámutatott arra is, hogy a cseh alaptörvény szerint a képviselőházat idő előtt csupán az államfő oszlathatja fel, méghozzá akkor, ha két alkalommal az általa megbízott, egyszer pedig a házelnök javaslatára kinevezett miniszterelnöknek nem szavaznak bizalmat. E feltételek közül a taláros testület szerint egy sem teljesült. Ezért döntöttek a honatyák pénteken az alkotmánymódosításról.

A pénteki parlamenti döntés után a független honatya bejelentette, hogy ismét a taláros testülethez fordul, mert képviselőtársai nem vették figyelembe a csütörtöki alkotmánybírósági verdikt indoklását, amelyben igazat adtak neki, vagyis a négyéves megbizatási időszakot menet közben a honatyák semmiképpen sem rövidíthetik le. A történtek után senki sem tudja, hogy mikor lesznek, s egyáltalán lesznek-e előrehozott választások Csehországban, holott a kampány már javában zajlik.

Csehországban március végén bukott meg Mirek Topolánek kormánya. Májustól Jan Fischer hivatalnok kabinetje irányítja az országot.