Rendkívüli kormányülésen vitatja meg a francia kormány, mi történjék az országba menekült, illegális sátortáborokban élő kelet-európai romákkal, és hogy mit válaszoljon a vádakra, amelyek szerint az új szocialista elnök, Francois Hollande csak az elődje által meghirdetett, zéró toleranciát ígérő politikát folytatja a menekültekkel szemben. A helyzet Hollande júniusi hivatalba lépése óta sem változott: a hatóságok sorra tartják a hajnali razziákat, a felszámolt sátortáborok után pedig bevándorolt romák százai válnak földönfutóvá. Ahogy a brit Guardian írja, Lille-ben és szerte az észak-franciaországi város körül humanitárius válságra állapotokra emlékeztet a helyzet: amíg van, ahol templom mellett felállított sátrakban tengődik 16 roma család, a Franciaország legszegényebb településeként ismert Roubaix-ben egy bevásárlóközpont elhagyott parkolója szolgál menedékhelyül a romák számára. Mindenki fél, hogy jönnek a rendőrök és elűzik őket, 2010 után pedig a francia sajtó kezd újra tele lenni bevándorolt kelet-európai romákról szóló cikkekkel – ez a Guardian szerint körülbelül „PR-katasztrófát” jelent Hollande és a szocialista kormány számára.

A jelenlegi elnök elődjeként Sarkozy tavalyelőtt állt nyilvánosság elé a diszkriminációízú intézkedéscsomaggal, amelynek jegyében a hatóságok egymás után számolták fel a főleg román és bolgár romák lakta sátortáborokat, és utasították ki lakóikat az országból. A volt elnök egyébként csak felhívta a figyelmet a már évek óta folytatott gyakorlatra, de úgy tűnik, ez kellett ahhoz, hogy etnikai diszkrimináció miatt az Európai Bizottság és a Vatikán is elítélje az Élysée-palotát (a 2010-es bejelentés tanúsága szerint Sarkozy összefüggést fedezett fel a bevándorlók etnikai hovatartozása és a bűnözés között).

Hollande ehhez képest változást ígért – olvassák a jelenlegi elnök fejére a jogvédő szervezetek. Többek között azt, hogy a sátortáborok felszámolásával párhuzamosan a hatóságok „alternatív megoldásokat” találnak majd a romák számára. Ezek az „alternatív megoldások” azonban egyelőre kimerülnek abban, amit a hatóságok Sarkozy alatt is csináltak: némi győzködés után a felnőtteknek fejenként 300, a gyerekeknek fejenként 100 eurót tömnek a zsebébe, majd felültetik őket az első visszafelé, Romániába vagy Bulgáriába tartó gépre.

Egy közelmúltban készült felmérés szerint a megkérdezett franciák nyolcvan százaléka a sátortáborok felszámolása mellett van, de 73 százalékuk ezzel együtt is úgy véli, hogy ez nem megoldás, csak a probléma „áthelyezését” jelenti.