Pozsony szerint sértő a Felvidék kifejezés
Ján Mikolaj, a szlovák oktatásügyi tárca szlovák nemzeti párti (SNS) vezetője szerint a pozsonyi parlament által elfogadott, ám Ivan Gasparovic elnök által megvétózott oktatásügyi törvénytervezet végrehajthatatlan, ezért a parlamentnek el kellene utasítania.
- Senki sem tudja konkrétan megmondani, mit jelent az a cikkely, amely szerint a szlovákiai kisebbségek nyelvhasználatban meghonosodott szlovákiai helység- és más földrajzi neveket a nemzetiségi iskolák számára kiadott tankönyvekben a tanulók anyanyelvén lehet feltüntetni, s csak utána zárójelben szlovákul. A Felvidék kifejezés például használatos a magyar nyelvben, ám a szlovákság becsületét sérti, ezért semmiképpen sem szerepelhet a szlovákiai magyar tankönyvekben. Remélem, ezt már koalíciós partnerünk, a Smer-SD képviselői is belátják - vélekedett a miniszter.
Eddig ezekben a kiadványokban a diákok anyanyelvén tüntették fel a földrajzi neveket, legfeljebb a függelékben tettek közzé magyar-szlovák helységnév-szótárt. Néhány hónappal ezelőtt azonban Ján Mikolaj elrendelte a kiadóknak, hogy ezentúl a magyar tannyelvű iskolák számára kiadott tankönyvekben is szlovákul kell feltüntetni a földrajzi neveket is. Azóta már két olyan kiadvány látott napvilágot, amelyek olyani nyelvi szörnyszüleményeket tartalmaztak, mint például: „Legnagyobb alföldünk a Dunaj mellett fekszik. A neve: Podunajská nízina“ - tehát a Dunát és a Csallóközt sem tüntették fel magyarul.
Még a bősi vízerőműt is úgy emlegetik az egyébként is magyartalanságoktól hemzsegő szövegkörnyezetben, hogy „a gabcikovói vodné dielo“. A keveréknyelven megjelent tankönyvek óriási felháborodást váltottak ki a szlovákiai magyar pedagógusok és a szülők körében, akik ezeket a szellemi selejteket visszaküldték a miniszternek. Tiltakoztak a szlovákiai értelmiségiek is.
A Magyar Koalíció Pártja ezután tavaly szeptemberben törvénymódosítást nyújtott be a pozsonyi parlamentbe. Azt indítványozták, hogy a politikai manipulációk megakadályozása érdekében jogszabály mondja ki, hogy a szlovákiai nemzetiségű iskolák által használt tankönyvekben a diákok anyanyelvén tüntessék fel a földrajzi neveket is. A javaslatot a Robert Fico vezette Smer módosító javaslataival és voksaival, valamint a két szlovák ellenzéki párt támogatásával a pozsonyi parlament nagy többsége megszavazta. Szavazás előtt a Szlovák Nemzeti Párt képviselői kivonultak az ülésteremből.
Ezt követően Ján Slota az SNS elnöke nyílt levélben szólította fel a szlovák államfőt, hogy ne írja alá a dokumentumot. Ivan Gasparovic igy is cselekedett, mert szerinte a tervezet több más szlovákiai jogszabállyal ellentétes. Többek között a térképészeti és az államnyelv-törvénnyel is. Az előbbi úgy rendelkezik, hogy a földrajzi neveket csak szlovákul lehet feltüntetni, az utóbbi jogi norma pedig kimondja, hogy a helységneveket és minden egyéb hivatalos információt először az államnyelven kell feltüntetni és csak második helyen a nemzeti kisebbségek nyelvén is, meghatározott esetekben. A Magyar Koalíció Pártjának szakpolitikusai szerint ezek a törvények a nemzetiségi tankönyvek nyelvhasználatára nem vonatkoznak.
Lapunk megkeresésére Berényi József, a törvénymódosító tervezet egyik megalkotóje kifejtette: - Különösen az Európai Unióban mindenkinek alapvető joga azokat az anyanyelvén használni. Az, amit a pozsonyi oktatásügyi miniszter szorgalmaz, a szlovák értelmiségiek, de számos politikus kollégánk számára is kínos, hiszen a hazai nemzetiségi iskolák számára olyan keveréknyelven szeretne tankönyvet kiadni, amelyben csak a ragok magyarok, a megnevezés viszont szlovák. Ilyesmivel legutóbb a tájainkon Ceausescu kísérletezett. Nyilván boldog lenne, ha megtudhatná, hogy bő évtizeddel később Szlovákiában akadnak követői - mutatott rá a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke.
Csütörtök délelőtt Pavol Paska pozsonyi házelnök közölte, hogy mindent megtesz a közoktatási törvény végleges elfogadása érdekében. Az államfői vétó miatt a dokumentumról februárban szavaznak újra a szlovákiai parlamentben. A törvénytervezet elfogadásához a 150 tagú testületben legalább 76 igenlő szavazatra van szükség. Mivel a Magyar Koalíció Pártjának és két szlovák ellenzéki partnerének nincs ennyi voksa, az elnöki vétót akkor lehet áttörni, ha a Robert Fico vezette legerősebb kormánypárt, a Smer-SD képviselői nem változtatnak korábbi álláspontjukon, vagyis másodszor is megszavazzák a közoktatási törvény módosítását.
(POZSONY)