'Szlovákia felbillent'
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek úgy látja, a szlovákiai államnyelvtörvény elfogadásával egyfajta egyensúly felborult, és a legfontosabb feladat ennek a helyreállítása. Ezt emelte ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Hágában, miután négypárti, csúcsszintű parlamenti delegáció élén megbeszélést folytatott a politikussal. Az MTI-nek nyilatkozva a házelnök megerősítette azt is, hogy Vollebaek szeptember 15-én Budapestre látogat, és más programok mellett részt vesz a külügyi bizottság ülésén is.
Az EBESZ-főbiztos a találkozó után kiadott közleményében alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendelete ne érintse hátrányosan a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekhez tartozókat.
Vollebaek emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban mindkét ország kormányaival és parlamentjeivel, valamint a magyar kisebbség illetékeseivel is folytatott tárgyalásokat a nyelvtörvényről. Aláhúzta, hogy mindaddig be kíván kapcsolódni a probléma kezelésébe, amíg minden félnek elfogadható megoldást találnak.
A közleményben a főbiztos fontosnak nevezte a megfelelő egyensúly biztosítását az államnyelv megerősítése és a kisebbségek nyelvi jogainak megvédelmezése között. Jelezte, hogy ő maga is javaslatot tett olyan intézkedésekre, amelyek az egyensúlyt javíthatják, és lépéseket javasolt arra is, hogy a törvény "arányos és megfelelő módon" legyen végrehajtható.
Ismét biztatta a szlovák és a magyar kormányt, hogy a jószomszédság és barátság szellemében folytassanak építő jellegű párbeszédet a lezáratlan témákról, és "használják ki a kétoldalú lehetőségek egészét". Vollebaek "parancsolónak" nevezte, hogy a következő lépések kidolgozásába a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőit is vonják be.
Üdvözölte egyúttal, hogy mindkét fél szívesen vette részvételét a kisebbségügyi vegyes bizottság közelgő találkozóján, és arra is kérték, hogy biztosítsa, a következő lépések figyelembe veszik "valamennyi érdekelt jogait és legitim igényeit".
„Hajuknál fogva előrángatott dolgok"
Szlovákia öngólt lőtt azzal, hogy nem engedte be Sólyom Lászlót – mondta Balázs Péter a Die Presse csütörtöki számában megjelent interjúban.
A tárcavezető szerint míg a magyar kormány célja kibővíteni az együttműködést, Szlovákia „durva válaszlépésekkel” reagál. Felidézte, hogy június elején a szlovák parlamentben vitanapot tartottak az úgynevezett „magyar veszélyről”. Utóbbiról azt mondta, hajánál fogva előrángatott dolog. Az új szlovák nyelvtörvény - folytatta - egyértelműen a magyar kisebbség és a magyar nyelv nyilvános használata ellen irányul, a csúcsot pedig az jelentette, hogy nem engedték be Szlovákiába Sólyom Lászlót. Az nem járja – fogalmazott Balázs Péter –, hogy egy államfő ne léphesse át két schengeni ország határát.
A szlovákok már rég elfeledkeztek a Varsói Szerződés csapatainak 1968-as bevonulásáról, emellett Sólyom tavaly bocsánatot is kért Magyarország nevében az abban való magyar részvételért - válaszolta az újságírónak arra a felvetésére, hogy diplomáciai szempontból nem volt-e meggondolatlan dolog augusztus 21-re, az invázió évfordulójára kitűzni a révkomáromi szoboravatást.
Az Európai Unió (EU) nincs felkészülve ilyesféle lehetetlen helyzetekre, mint a magyar államfő ellen hozott beutazási tilalom - vélekedett a miniszter azzal kapcsolatban, hogy az EU miért nem lép fel határozottabban. Balázs szerint a „magyar kártya” egy politikai játék része a szlovák kormány részéről. Ami a két ország közötti együttműködést illeti, a Robert Fico vezette kormánytól már nem vár sokat a magyar külügyminiszter, aki a Szlovákiára nehezedő nemzetközi nyomás eredményének tulajdonította, hogy a módosított nyelvtörvény megszegését egyelőre nem büntetik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bírálta, hogy a törvény rendkívül tágan, száz eurótól ötezer euróig szabta meg a büntetés összegét, ugyanakkor bizonytalan, hogyan állapítják meg a büntetés nagyságát – mondta.
Szlovákia öngólt lőtt a magyar elnök elleni beutazási tilalommal, s a nyelvtörvényt kedvezőtlenül ítélik meg külföldön – vélekedett. Magyarországra mindenekelőtt a szélsőjobboldali Jobbik és annak Magyar Gárdája vet rossz fényt – válaszolta arra a kérdésre, hogy nem ítélik-e meg kedvezőtlenül Magyarországot a Szlovákiával való "állandó perlekedés" miatt.
A miniszter szerint soha nem voltak még jobbak az együttműködés feltételei. Mindkét ország az EU és a NATO tagja, s a helyi önkormányzatoktól a gazdaságig számos szinten van példa szoros együttműködésre. Politikai szinten azonban csak kis lépésekben közeledhet Szlovákia és Magyarország. Fontos lenne, hogy mindkét országban jobban megismerjék a másik kultúráját és történelmét - hangsúlyozta Balázs Péter a Die Pressében.
Egyeztetett végrehajtás?
Ezzel párhuzamosan a Magyar Koalíció Pártja felszólította a szlovák kormányt: tegye közzé a teljes levelezést, amelyet Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával folytatott az államnyelvtörvény módosításáról.
Berényi József, az MKP elnökhelyettese csütörtöki pozsonyi sajtótájékoztatóján közölte: a párt küldöttsége szerdán találkozott a főbiztossal, s a megbeszélés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy további, eddig nyilvánosságra nem hozott dokumentumok léteznek, amelyek a jövőben befolyással lehetnek a vita kimenetelére. Berényi kijelentette: a szlovák külügyi és az oktatásügyi tárca tájékoztatása Vollebaek nyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról nem volt korrekt, helyes és kiegyensúlyozott.
Az EBESZ kisebbségi főbiztosa – Berényi beszámolója szerint – a találkozón sajnálatát fejezte ki afelett, hogy véleményét a nyelvtörvény módosításának előkészületei során nem vették figyelembe, holott kifogásokat fogalmazott meg.
Az MKP azt szeretné, ha a kulturális minisztérium a jogszabályhoz kapcsolódó módszertani végrehajtási utasításokat kidolgozó szakcsoportba a magyar kisebbség képviselőit is meghívná. „A módszertani utasítások által lehetőség nyílik a jogszabály néhány nem világos rendelkezésének a tisztázására” – jegyezte meg a politikus.
A szlovák fél korábban azt közölte, hogy a végrehajtási utasításokat egyeztetni kívánja az EBESZ kisebbségi főbiztosával. Marek Madaric, szlovák kulturális miniszter hétfői nyilatkozata szerint az utasítások az év végére lesznek készen, addig a tárca nem kívánja érvényesíteni a törvény megsértéséért kiszabható pénzbüntetéseket.
Berényi kijelentette: Vollebaek úgy vélte, hogy éppen ezek a büntetések jelentik a nyelvtörvény legkomolyabb problémáját. A párt álláspontja szerint ezt a problémát pontosítani kell. A magyar párt szeretné elérni, hogy a végrehajtási utasításokba bekerüljön: a hivatalnok olyan településeken is szankcióktól mentesen beszélhessen anyanyelvükön a kisebbségek képviselőivel, ahol azok aránya nem éri el a 20 százalékot.
Az MKP alelnöke jelezte: várható, hogy az európai intézmények nyomást gyakorolnak Szlovákiára egy általános kisebbségi törvény elfogadása érdekében. "A Szlovák Köztársaság, mint az Európai Unió tagállama már nem kap figyelmeztetéseket, de ajánlásokat, amelyeket komolyan kellene vennie" - húzta alá Berényi.
A szlovák külügyminisztérium szerint az MKP képviselőinek találkozója Vollebaekkel nem kérdőjelezte meg a kisebbségi főbiztos Pozsony által nyilvánosságra hozott állásfoglalásának lényegét, miszerint a nyelvtörvény nem ellentétes az európai normákkal és törvényes célt követ.
"A külügyminisztérium olyan lépésnek tartja az MKP képviselőinek látogatását az EBESZ kisebbségügyi főbiztosánál, amelynek hozzá kellene járulnia a nyelvtörvény-módosítás körül támadt zavarok elhárításához" - reagált Berényi kijelentésére Peter Stano külügyi szóvivő. A külügyminisztérium ezért elvárja az MKP-tól, hogy jövőbeni állásfoglalásaiban ezt vegye figyelembe. A szóvivő ugyanakkor leszögezte: a tárca intenzív párbeszédet folytat Vollebaekkel, s készülnek szeptember közepére tervezett pozsonyi látogatására.
