"Szlovákia is utódállama Csehszlovákiának, s a Benes-dekrétumok pedig jogrendszerünk részét képezik. A Lisszaboni Szerződés nem adhat egy ügyben kétféle jogbiztonságot a két utódállamnak" - tolmácsolta a szlovák külügyminisztérium álláspontját Peter Stano szóvivő vasárnap. Hozzátette: Szlovákia akaratán kívül lett része ennek a folyamatnak.

Miroslav Lajcák, külügyminiszter a Markíza kereskedelmi televízióban később azt mondta, hogy Szlovákia nem kéri a Lisszaboni Szerződés újranyitását, s nincsenek semmiféle utólagos követelései, csak Václav Klaus cseh államfő követelésére reagál.

"Felhívjuk európai uniós partnereink figyelmét, hogy Václav Klaus cseh köztársasági elnök követelésével mi is új politikai helyzetbe kerültünk, mert a Benes-dekrétumok úgy Szlovákiát, mint Csehországot is érintik" - jelentette ki Lajcák.

Leszögezte: Szlovákia nem kíván ebben az ügyben nyomást gyakorolni az EU-ra. "Azt szeretnénk, hogy fejeződjön be a Lisszaboni Szerződés folyamata, s a dokumentum lépjen életbe" - húzta alá a miniszter. Szlovákia korábban anélkül ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, hogy bármiféle új követelést fogalmazott volna meg vele szemben.
Szerinte Szlovákia egyelőre csak figyeli az eseményeket, de "világosan jeleztük, hogyha a Cseh Köztársaság valamilyen utólagos jogi biztosítékot kapna, nyilvánvaló, hogy a jogvédelem ezen szintjét mi is követelni fogjuk".

A szlovák külügyminisztérium állásfoglalásait megelőzően Robert Fico szlovák kormányfő a cseh közszolgálati televíziónak vasárnap délután nyilatkozva azt mondta: Ha Csehországnak sikerül kivételt elérnie az európai uniós Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta alól, akkor Szlovákia is megpróbálja elérni ugyanezt.

Václav Klaus cseh elnök a hónap elején közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.

A cseh politikusok többsége nem osztozik Klaus félelmeiben. A hárommillió kitelepített leszármazottai csak azt követelik, hogy Csehország ismerje el, hibázott, amikor a kollektív bűnösség elve alapján megfosztotta a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozta a vagyonukat, és kitelepítette őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.