Bekérették a pozsonyi magyar nagykövetet csütörtökön délután a szlovák külügyminisztériumba, hogy tolmácsolják neki a Szlovák Köztársaság felháborodását a magyar külügyminiszterrel készült, s a müncheni Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban olvasható kijelentések miatt – közölte az MTI tudósítójával Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter személyesen is csalódott a magyar külügyminiszter kijelentései miatt. „A Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma számára Balázs kijelentései Szlovákiáról, mint fiatalabb testvérről, akit európai modorra kell tanítani, illetve a Szlovák Köztársaság Ceausescu rendszeréhez való hasonlítása, elfogadhatatlanok” – jelentette ki a szóvivő.

Pozsony számára a magyar miniszter kijelentéseinek indítékai „érthetetlenek”, különösen azután, hogy a múlt héten Szécsényben a szlovák és a magyar kormányfő közös tervet fogadott el a kölcsönös kapcsolatok nyugtatására és értelmessé tételére, valamint azután, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa látogatást tett Budapesten és Pozsonyban, s a felek elfogadták a nyelvtörvény módosításával kapcsolatos ajánlásait.

A szlovák külügyminisztérium nem tartja helyesnek, hogy "Magyarország képviselői európai uniós és NATO-beli partnereiknek és szövetségeseiknek leckét adjanak viselkedésből". Ugyanakkor azt kéri, hogy a felek arra összpontosítsák figyelmüket, amit tőlük a két ország lakossága, az EU és partnereik elvárnak - olvasható a szlovák külügyminisztérium közleményében.

„A mai kisebbség a tegnapi  többség”

A Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban Balázs Péter kifejtette, hogy Magyarország  különbséget tesz a nemzeti és a nacionalista között. A nemzeti -  mint fogalmazott - védi a nemzet jogait és érdekeit, a nacionalista  sérti azokat.

Számunkra Magyarország az anya, és ugyanez a külföldön élő  magyar kisebbségek számára is – jelentette ki Balázs Péter, utalva arra, az alkotmány kifejezetten kötelezi Magyarországot  arra, hogy védelmezze és javítsa a külföldi magyarság életét és  jólétét. Azt azonban mindig világosan kell látni, hogy ezek a  magyarok - akik a nemzetnek körülbelül egyharmadát teszik ki - más  országokban élnek – tette hozzá.

A miniszter elismerte, hogy ezzel – mint a kérdező fogalmazott – nem mindig törődnek a magyarság hangos képviselői. A történelemnek  vannak romantikus felfogásai - jelentette ki Balázs, utalva arra is,  hogy egyes emberek - éppen a nacionalisták - nem mindig tartják  tiszteletben az államhatárokat. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak hét  szomszédja van. „A szomszédokkal - és mindenekelőtt Szlovákiával - a  párbeszédet mindig annak hangsúlyozásával kezdjük, hogy tiszteletben  tartjuk területi és politikai integritásukat” – jelentette ki.

Utalt arra, hogy valamennyi szomszédos országban élnek magyarok,  Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában nagyon sok is.  Elutasította ugyanakkor Ivan Gasparovic szlovák államfőnek azt az  állítását, hogy Magyarországnak éppen ezért vannak problémái  valamennyi szomszédjával. – Amit Helmut Kohl Németországra utalva  mondott, azt mondom én is Magyarországra vonatkozóan. Történelme  során első ízben Magyarországot csak barátok veszik körül –  fogalmazott Balázs Péter, emlékeztetve arra, hogy Ausztriával  nincsenek politikai problémák, Szlovéniával rendkívül jók a kapcsolatok, és Budapest támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását.

A fiatal nemzetnek számító Szlovákia „természetes érzékenységét”  firtató kérdésre a külügyminiszter kifejtette: ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel történik, az a Ceausescu alatti Romániára emlékeztet. A Ceausescu-rezsim a nyelvhasználat  mesterséges egységesítését hajtotta végre. "Magyarország Szlovákia  idősebb testvére. De a kisebb testvért európai modorra is tanítanunk kell" - jelentette ki a miniszter, utalva arra, hogy nem maga a  nyelvtörvény jelenti a problémát.

Mint kifejtette, Szlovákiában a többségi nyelv védelme különösen a magyar kisebbségnek jelent korlátokat. Kicsit hasonló a helyzet,  mint a balti államokban élő oroszokkal. – A mai kisebbség a tegnapi  többség – fogalmazott a tárcavezető, felidézve, hogy Szlovákia  egykor Magyarország része volt. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a  nyelvtörvényben „egy kis bosszú is szerepet játszik”. A XIX. században elődeink a vegyesen lakott területeken magyarosítást hajtottak végre. „Most ezért fizetünk” – jelentette ki.

Arra a kérdésre válaszolva, vajon bölcs dolog volt-e, hogy  Sólyom László köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromban kívánta  leleplezni az államalapító István király szobrát, Balázs  kijelentette: Nem bírálhatom az államfőt. Mégis azt mondanám, hogy  ez a lépés bizonyosan nem segítette a nyelvtörvény ügyében való  közbenjárásunkat. Rendkívül udvariasan megpróbáltuk őt lebeszélni - válaszolta  az újabb kérdésre a külügyminiszter.

Meg tudom érteni a szlovákokat. Most végre  – 1993 óta – van egy önálló államuk. Végre önállósággal és saját  területtel rendelkeznek. Azután jön az Európai Unió a schengeni  megállapodással, és elveszi tőlük a szép, új határokat. Szegény  szlovákok már megint nem vonhatják fel többé zászlójukat  egyenruhában az országhatáron" - fűzte hozzá a miniszter.

Kérdésre válaszolva Balázs Péter kijelentette, hogy annak idején  nem támogatta azt a meghiúsult kezdeményezést, amely magyar  állampolgárság adott volna a külföldön élő valamennyi  magyarnak. Ez egy rossz időben történt rossz kezdeményezés volt. A válasz erre csak egy nem lehetett – vélekedett a tárcavezető.