A szlovák  kormányfőnek meggyőződése, hogy a Lisszaboni Szerződéshez csatolt  európai emberi jogi charta alapján nem kérdőjelezhetőek meg a II.  világháború után kiadott Benes-dekrétumok.

Ez mindannyiunk számára világos – jelentette ki Robert Fico a szlovák parlament európai ügyi bizottságának ülésén szerdán  Pozsonyban. A szlovák kormányfő a kabinet álláspontjáról tájékoztatta a  képviselőket az Európai Unió csütörtöki és pénteki csúcstalálkozója  előtt. A kormánynak meggyőződése, hogy a Lisszaboni Szerződés  ratifikációja után a chartával és a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban  nem merülnek fel jogi kérdések, ez utóbbi kettő között nem áll fent  jogviszony. Ez az álláspontja az EU-nak, az összes jogi osztálynak  és igazgatóságnak is – húzta alá Fico.

A szlovák kormányfő zavarosnak minősítette a cseh államfő azon  követelését, hogy Csehországot mentsék fel a charta hatálya alól.  Úgy vélte: nem az lesz az eredmény, hogy Csehországban magasabb  szintre kerülne a Benes-dekrétumok védelme, hanem az, hogy a cseh  állampolgárok esetleges szociális problémáikkal sem a cseh, sem a  luxemburgi nemzetközi bírósághoz nem fordulhatnak majd.

Fico beismerte: a szlovák kormánynak nem igen van ínyére, hogy a  charta és a Benes-dekrétumok közti politikai viszonyt a charta  hatásának szociális ügyekben való korlátozásával rendezze. Nagy-Britannia és Lengyelország ilyen irányú döntését rossznak  tartja, s nem érti, miért lépett erre az útra Csehország is.

Szlovákia a Lisszaboni Szerződés szerves részének tartja az  európai emberi jogi chartát, s nem szeretné, ha annak megsértésekor  a szlovák állampolgárok nem részesülhetnének megfelelő védelemben. A kormányfő szerint Pozsony most megpróbál valamiféle egyensúlyt  találni a szociális jogok védelme és a Benes-dekrétumokkal  kapcsolatos aggályok között.

Valóban nem jogi, hanem politikai aggályokról van szó. Például  arról, hogy a Cseh Köztársaság másképpen tekintene a Benes-dekrétumokra mint Szlovákia – mutatott rá Fico. Megjegyezte: a cseh álláspont "idegességet váltott ki, problémát okoz".

A szlovák kormányfő megerősítette: ha Václav Klaus követelését teljesítik, s Csehországot mentesítik az emberi jogi  charta hatálya alól, Szlovákia követelni fogja, hogy a kivétel őrá is vonatkozzon.

Klaus aláírásával kapcsolatban Jan Fischer cseh miniszterelnök elmondta, az államfő nem támaszt újabb feltételeket a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséhezelé, ha az Európai Unió (EU)  teljesíti feltételét, és felmenti Csehországot a charta hatálya alól. "Ilyen értelmű biztosítékot kaptam Klaustól" - jelentette ki Fischer a kormány szerdai ülése után tartott  sajtóértekezleten. Hozzátette: az államfőnek azonban mindenképpen  meg kell várnia az alkotmánybíróság döntését a Lisszaboni Szerződés ügyében.

A cseh kormány szerdai ülésén megvitatta az EU svéd elnöksége által megfogalmazott, a Lisszaboni Szerződéshez csatolt megjegyzés szövegét. Olyan szövegről van szó, amely a problémát nem szűkíti le a visszamenőlegességre és a Benes-dekrétumokra, s a legközelebbi csatlakozási szerződéssel lépne érvénybe – fejtette ki Fischer, de a pontos szöveget nem hozta nyilvánosságra. A kormányfő szerint ez az EU svéd elnökségének ügye.