Az 1991-ben megszűnt Szovjetunió újjáélesztésére tett kísérletet lát az elemzők egy része az Eurázsiai Gazdasági Unióban, amelynek létrehozásáról csütörtökön írt alá szerződést Kazahsztán fővárosában, Asztanában Vlagyimir Putyin orosz, Nurszultan Nazarbajev kazah és Alekszandr Lukasenko belorusz elnök.

Putyin tagadja ugyan ezt a szándékot, de „korszakalkotó jelentőségűnek" minősítette a dokumentum szentesítését, Szavai szerint az új szervezet „a gazdasági fejlődés hatalmas vonzásközpontját", óriási, több mint 170 millió embert összefogó regionális piacot teremt, amely a világ gáztartalékainak ötödét és az olajkészletek 15 százalékát birtokolja.

A dokumentum 2015. január elsején – a nemzeti parlamentek jóváhagyása után – lép életbe. Garantálja az áruk, a szolgáltatások, a tőke, valamint a munkaerő szabad áramlását, és arról is rendelkezik, hogy a gazdaság kulcságazataiban, az energetikában, az iparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben egyeztetett politikát folytatnak a tagországok. Teljes gazdasági hatása azonban csak több mint tíz év múlva válik érzékelhetővé – mutatnak rá a szakértők –, akkorra tervezik ugyanis az egységes olaj- és gázpiac létrehozását.

Közös valuta megteremtéséről egyelőre nincs szó, és – a hírek szerint elsősorban Kazahsztán ellenállása miatt – kimaradtak a megállapodásból az olyan nem gazdasági vonatkozású rendelkezések is, mint például a közös állampolgárság, határőrizet, kül- és vízumpolitika vagy a parlamentközi együttműködés.

Az unió alapját a három aláíró ország által 2009-ben létrehozott vámunió, és az annak nyomán, 2012-ben kialakított egységes gazdasági térség adja. Új tagok felvételére is nyitott azonban a szervezet, amely iránt Kirgizisztán és Örményország ugyancsak érdeklődést mutat. Moszkva elsősorban azért ellenezte Kijev közeledését az Európai Unióhoz, mert Ukrajnát is be akarta vonni az integrációba. Ám – bár az EU-társulás tavaly novemberi elhalasztása után mutatott rá némi hajlandóságot – ezt még Viktor Janukovics volt elnök is vonakodott megtenni, februári bukása, az Európa-párti erők kijevi hatalomra jutása és orosz-ukrán kapcsolatok megromlása nyomán pedig egyelőre elképzelhetetlennek tűnik ilyen együttműködés.