Porosenko béketervet ígér
A kelet-ukrajnai válság békés megoldására készül javaslatot tenni a megválasztott ukrán államfő. Petro Porosenko Varsóban jelentette be, hogy szombati elnöki beiktatása után nyomban előterjeszti tervét, amelyről nem árult el részleteket. Ismertette viszont elképzeléseit Barack Obama amerikai elnöknek, akivel szerdán az első demokratikus lengyelországi választások 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség „oldalvizén” találkozott. Mély benyomást tettek Porosenko elképzelései – mondta Obama a megbeszélés után, és kijelentette: a milliárdos üzletember elnökké választása arról tanúskodik, hogy az ukránok elutasították az erőszakot, a korrupciót, és maguk akarnak dönteni a sorsukról. Ehhez segítséget ígért Kijevnek Obama, aki – mint a Fehér Ház később kiadott közleményéből kiderült – március eleje óta már 23 millió dollár értékű támogatást hagyott jóvá Ukrajnának. Ebből halált nem okozó katonai felszerelésekkel látják el az ország fegyveres erőit.
 |
| Európai államfők – a bal szélen Áder János – és Barack Obama amerikai elnök (középen) a lengyelországi rendszerváltás 25. évfordulóját ünnepelték Varsóban Janek Skarzynski / AFP |
A varsói ünnepségen Obama támogatásáról biztosította azokat a NATO-szövetségeseket is, amelyek a Szovjetunió vagy a Varsói Szerződés tagjai voltak, és hangoztatta: „nem fogadjuk el, hogy Oroszország megszállta a Krímet, és megsérti Ukrajna szuverenitását”. Vlagyimir Putyin viszont francia újságíróknak adott interjújában ismét azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nincsenek orosz katonai alakulatok, és Moszkva nem akarja sem bekebelezni, sem destabilizálni a szomszédos ország keleti vidékeit. Ennek ellenére szerdán a brit külügyminisztérium és Philip Breedlove tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is Moszkvát vádolta a feszültség szításával, a német kancellár pedig ismét határozott figyelmeztetést intézett a Kremlhez.
Befolyását latba vetve fékezze meg a szeparatistákat – szólította fel parlamenti beszédében Angela Merkel Putyint. Szavainak nyomatékot adhat a német politikus, hiszen – csakúgy, mint Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök – az 1944-es normandiai partraszállás évfordulós emlékünnepségein személyesen is tárgyal majd az orosz elnökkel.
Az ügyvivő ukrán államfő, Olekszandr Turcsinov, aki Ruszlan Kosulinszkij helyettes kijevi házelnök tájékoztatása szerint szerdán Kelet-Ukrajnába utazott, hadiállapot bevezetésével akarja elcsendesíteni a Donyeck és Luhansz környékén folyó fegyveres konfliktust. Legalábbis arra utasította a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárát, Andrij Parubijt, hogy vizsgálják meg egy ilyen intézkedés életbeléptetésének lehetőségét. A legkomolyabb összecsapások tegnap is Szlavjanszkban és környékén zajlottak. A lázadók egyik vezére, Alekszandr Borodaj a Reuters jelentése szerint azt is bejelentette, hogy mozgósítják erőiket, és önkénteseket képeznek ki a szlavjanszki harcokra, Donyeck „védelmére”. A békés lakosság közben menekül a konfliktusövezetből. Pavel Asztahov orosz gyermekjogi biztos közölte, hogy szerdán több mint hétezren érkeztek Oroszországba, és Rosztov megye kormányzója a menekültáradat miatt rendkívüli állapotot vezetett be az Ukrajnával határos vidékeken.
Csehország nem szorgalmazza a NATO-haderők létszámának növelését kontinensünkön – nyilatkozta cseh újságíróknak a hivatalos bécsi látogatáson tartózkodó Bohuslav Sobotka, Barack Obama keddi varsói bejelentésére utalva. A cseh kormányfő így folytatta: – Megértem, hogy Lengyelország vagy a balti államok a jelenlegi biztonsági helyzetben az észak-atlanti katonai szövetséghez fordulnak európai jelenlétük erősítése érdekében, de mi nem tartozunk közéjük. Csehországnak jelenleg erre nincs szüksége – közölte a miniszterelnök. Álláspontját Prágában nemcsak több ellenzéki párt, hanem a cseh hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDU-CSL) élesen bírálta. Pavel Belobrádek szerint a miniszterelnök felelőtlen kijelentésre ragadtatta magát. – Vele ellentétben nekem az a meggyőződésem, hogy szükséges a NATO-csapatok európai jelenlétének erősítése, aki mást mond, az veszélyezteti országunk biztonságát és jövőjét – szögezte le a pártelnök. Milos Zeman a szokásos gunyoros modorában arra kérte a politikusokat, hogy legyenek türelemmel a kormányfővel szemben, aki eddig soha nem foglalkozott külpolitikával, ezért csak most ismerkedik ezzel a szakterületettel. – Aki tanul, az általában hibázik is – vélekedett a cseh államfő.
Bohuslav Sobotkához hasonló véleményen van viszont az ugyancsak baloldali pozsonyi kollégája, Robert Fico is: – Magánvéleményként mondom: elképzelni sem tudom, hogy Szlovákiában külföldi katonáknak támaszpontjuk legyen, vagy pedig rakétaelhárító állomást működtessenek. Nekünk ugyanis a külföldi hadseregek szlovákiai tartózkodásával kapcsolatban súlyos történelmi tapasztalataink vannak. Gondoljunk csak az 1968-as megszállásra, ezért ez a téma számunkra rendkívül érzékeny. A hivatalos álláspontunk kialakításához viszont szükséges az amerikai tervezet részleteinek ismerete – nyilatkozta a szlovák kormányfő. A továbbiakban rámutatott, hogy hazája a NATO tagországaként teljesíti a kötelezettségeit. – Ezért a Zólyomhoz közeli Lesten, Közép-Európa egyik legkorszerűbb kiképzőtáborában más országok katonái is gyakorlatozhatnának – tette hozzá Robert Fico. (Pozsonyi tudósítónktól)
Belső jogi szempontból a hadiállapot rendkívüli intézkedések sora előtt nyit utat: tartalékosokat lehet behívni, a városokban kijárási tilalmat lehet elrendelni, fel lehet függeszteni egyes polgári jogok gyakorlását, így a gyülekezési jogot vagy a sajtószabadságot, azaz cenzúra is bevezethető – erről Valki László nemzetközi jogász beszélt lapunknak.
Valki emlékeztetett rá, hogy a hadiállapot fogalmát a klasszikus nemzetközi jog használta. Az 1949-es genfi konvenciók elfogadása óta a jog inkább nemzetközi fegyveres konfliktusokról beszél, amelyekben a résztvevőknek be kell tartaniuk az úgynevezett humanitárius nemzetközi jogszabályokat. E szabályok egy részét belső fegyveres konfliktusokban, például felkelések esetében is alkalmazni kell. Az ukrán alkotmány a hadiállapot mellett a szükségállapotot és az úgynevezett martial law-t is ismeri. Utóbbi nagyjából a katonai igazgatás bevezetését jelenti – tette hozzá Valki László. Hadiállapotot például 1981 decemberében hirdettek ki a Lengyel Népköztársaságban, amikor ott a nemrég elhunyt Wojciech Jaruzelski tábornok vezetésével a hadsereg vette át a hatalmat. Azért nevezték hadiállapotnak, mert az akkor hatályos lengyel alkotmány csak a „stan wojny”, azaz háborús állapot kifejezést ismerte. A Kádár-rendszerben a magyar sajtó a szükségállapot kifejezést használta. (D. A.)
