A Stratfor rámutat, hogy a termőföld fölötti kontroll komoly probléma Kelet-Európában, főleg most, hogy az eurózóna válságával elfoglalt Európai Unió egyre szélesebb teret enged Moszkvának. A jelentést idéző román sajtó sarkosabban fogalmaz. Az erdélyi földvásárlás terve mindössze porhintés a külhoni magyarok szavazataira pályázó Fidesz részéről – írta az Adevarul az ügyről.

A Stratfor a Raiffeisen magyarországi fiókjának átvételéért folyó tárgyalások kontextusában vizsgálja a bukaresti nagykövetség mezőgazdasági attaséjának nyilatkozatát a magyar kormány erdélyi földvásárlási programjáról. Az elemzés rámutat: a magyar hivatalosság által elkövetett diplomáciai baki legalább annyira figyelemre méltó, „ha nem még inkább”, mint a Raiffeisen-saga.

A Stratfor szerint az incidens Budapest geopolitikai törekvéseinek egyike, egyúttal pedig betekintést nyújt a közép-európai változásokba. A Szovjetunió bukása után a régió országai a kitartóan terjeszkedő és prosperáló Európai Unióban látták a jövőjüket. Most a paradigma újra megváltozik: az EU el van foglalva az egyre mélyülő válsággal, és főleg az eurózónával, Oroszország pedig ezt kihasználva egyre határozottabban lép fel. „Következésképp Kelet- és Közép-Európa országai is átírják külpolitikai stratégiáikat. Ebbe a trendbe illeszkedik az igyekezet a régió országaiban a mezőgazdasági területek fölötti kontroll megőrzéséért. A kérdés mély politikai jelentőséggel bír Kelet-Közép-Európában, ahol továbbra is erőteljesen jelen van a nacionalizmus, és több ország között évszázados területi viták folynak. Magyarországon számításba kell venni azt is, hogy a 2014 első felében tartandó parlamenti választások előtt a külhoni magyarok választójogot kaptak, politikailag jövedelmező üzletté téve a külföldi termőföldbirtoklás kérdését” – írja a Stratfor.

Az elemzés emlékeztet, hogy a magyar parlament 2012 júliusában törvényben tiltotta meg a külföldiek földvásárlását, majd az Európai Unió tiltakozására módosította ugyan a jogszabályt, de ennek a legutóbbi, „butított” verziója is számos korlátozást tartalmaz. Hasonlókkal próbálkoznak a régió más országai is.

„Noha Magyarország egyes közelmúltbeli intézkedései és a magyar hivatalosságok nyilatkozatai a küszöbön álló választások előtt egyértelműen kilógnak a sorból, egyre inkább nyilvánvaló, hogy nem Budapest az egyetlen, amely negatív következményekkel számol az Európai Unió gyengülése és Oroszország szerepének erősödése kontextusában. A termőföld feletti ellenőrzés kérdése vélhetően az első ügy, amely bár egyoldalú, mégis párhuzamos politikai akciókra késztette Közép-Európa államait. A jövőben, más kérdésekben a régió országai nem ugyanígy fognak eljárni, de Lengyelországtól Bulgáriáig egyre világosabb, hogy a kontinens jövőjét illető bizonytalanság légkörében többé nem a Nyugathoz való jóformán automatikus alkalmazkodás az alapértelmezett külpolitika” – írja a Stratfor.