Ponta feltételeket szab az alkotmánybíróságnak
A román alkotmánybíróság a tervek szerint kedden fog határozni a július 29-ei referendum érvényességéről. Ha azt állapítja meg, hogy érvényes volt a népszavazás, Traian Basescu leváltott államelnöknek tekinthető, ha viszont érvénytelennek nyilvánítja a referendumot, Basescu visszatérhet hivatalába. Ponta újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha a kilenc alkotmánybíró közül hat úgy véli, érvénytelen volt a referendum, akkor azt tiszteletben tartja az USL. A kilenctagú testületnek amúgy is kétharmados többséggel kell döntést hoznia népszavazási ügyben, ez szerepel ugyanis az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényben.
A kormány hétfőn új adatokat küldött az alkotmánybíróságnak a választói névjegyzékben szereplők számáról. A kabinet felkérte a polgármestereket és a megyei kormánybiztosokat, frissítsék a választói névjegyzéket. Megszámolták, hogy hány lejárt személyazonossági igazolvánnyal rendelkező állampolgár és hány elhunyt szerepel a választói névjegyzékben, valamint hogy hány román állampolgárnak van hivatalos külföldi lakhelye. A román média tudni véli, hogy a frissített adatok szerint mintegy 2,5 millió román állampolgárnak van hivatalos külföldi lakhelye, mintegy félmilliónak érvénytelen a személyazonossági igazolványa, és több tucatnyi elhunyt személyt is találtak a névjegyzékben. A kormány szerint így több mint 3 millió embert nem kellene figyelembe venni a népszavazás érvényességének megállapításakor.
Ugyanakkor Traian Basescu úgy véli, hogy a kormány kezdeményezése törvénytelen, hiszen a választói névjegyzékbe bele kell tartozniuk a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgároknak is, nekik ugyanis az állandó lakhelyük Romániában van, a választói névjegyzéket pedig az állandó lakhely alapján állítják össze. Szerinte a lejárt személyazonossági igazolványú embereknek a választói névjegyzékből való esetleges törlése is törvénytelen.
A júliusi népszavazáson 8.459.053-an adták le voksukat, és elsöprő többségük Basescu menesztésére szavazott. A részvétel azonban csak 46 százalékos volt; a választói névjegyzékben 18 292 464 személy szerepel. Ahhoz, hogy a részvétel elérje az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy főt, 1 374 360-nal kellene csökkennie a választásra jogosultak számának, de kérdés, hogy erre van-e törvényes alap. Ezt kell eldöntenie az alkotmánybíróságnak.