Az RMDSZ kiütötte a Fideszt
Az RMDSZ által „feladatkijelölőként” jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg. A 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester köszöntette.
Miután egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra, az elöljáró köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem működésének kiemelt helyszíne lett Csíkszereda. Majd abban a reményben köszöntötte Victor Ponta román miniszterelnököt és a román parlamenti pártok vezetőit, hogy „rendezik a 95 éve rendezetlen közös ügyeinket”. Az 1918. december elseji Gyulafehérvári Nyilatkozatra utalva kijelentette: a magyar közösség kulturális és területi autonómiája továbbra is az egyetlen cél és megoldás. – Románia számára ez becsületbeli kérdés – mondta. Beszédét azzal a javaslattal zárta, hogy a kongresszusnak helyet adó sportcsarnokot nevezzék el a Kancsendzöngán eltűnt Erőss Zsoltról.
Ponta: Románia a magyaroké is
Ezután a román miniszterelnök kapott szót. Mire az emelvényre ért, gondos szervezői kezek eltávolították onnan a székely zászlót, ám Victor Ponta éppen azzal kezdte beszédét, hogy kijelentette: tiszteli a székelyek szimbólumait. A kormányfő ezután sorra vette a többség–kisebbség viszony valamennyi kényes kérdését. Még azelőtt azonban emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 2010-es kongresszusán arról próbálta meggyőzni „az egyetlen, szavazattal is legitimált magyar szervezetet”, hogy lépjen ki a kormányból.
– Sajnálom, hogy nem sikerült, ahogy azt is sajnálom, hogy nem lehetünk most együtt kormányon. De a politikai döntések nem mindig a legbölcsebb utat követik – mondta Ponta, nyilat küldve az első sorban ülő Crin Antonescu liberális elnök felé, akinek pártja megakadályozta a magyar érdekvédelmi szervezet kormányra lépését tavaly decemberben.
Ponta megígérte: az alkotmánymódosítás során tekintettel lesz a magyar közösség érdekeire, bár elismerte, hogy a többség számára nehéz lesz elfogadni a nemzetállami jellegre vonatkozó első cikkely megváltoztatását. – Hiszem, hogy az alkotmánymódosítás során sikerül megtalálnunk azt a megoldást, amely garantálja, hogy önök jól érzik magukat Romániában, úgy érzik, hogy egyenrangú részei ennek a nemzetnek, és hogy ez az ország ugyanúgy az önöké, ahogyan a románoké – mondta. A közigazgatási reformmal kapcsolatban hangsúlyozta: olyan kompromisszumra törekszik, amely elfogadható az etnikai alapú Székelyföld régiót elutasító román és az etnikai feloldódástól és alulreprezentáltságtól tartó magyar álláspont között. Arra kérte a székelység vezetőit, ösztönözzék a fiatalokat arra, hogy megtanuljanak románul, mert ezzel a saját esélyeiket növelik. Vastapsot kapott, amikor kijelentette, hogy hamarosan törvény készül a nemzeti közösségek szimbólumainak használatáról, majd ígéretet tett a Székelyföldet is érintő Brassó-Bákó autópálya megépítésére.
Semjén: Magyarország erős Romániában érdekelt
Semjén Zsolt kormányfő-helyettes emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány a román állampolgársági törvényt alapul véve rendelkezett a kedvezményes honosításról. Hozzátette: „ami a románoknak jó Moldávia tekintetében, az nekünk is jó Erdély tekintetében. Amit másoknak lehet, az nekünk is lehet, még pedig azért, mert nem vagyunk alávalóbbak egyetlen más nemzetnél sem”. Utóbbi kijelentés már a kulturális és területi autonómiára vonatkozott. A kétoldalú viszonyról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a kétoldalú viszonyban az első parancs az adott országban élő kisebbség helyzete, de „Magyarország erős Romániában érdekelt. Amikor Románia és Magyarország meccsel egymással, akkor senki nem jár jól, legkevésbé az erdélyi magyarok”. – Magyarország számít Önökre, és Önök mindig számíthatnak Magyarországra – zárta beszédét Semjén.
„Senki sem kap felhatalmazást húsz évre”
A Bukarestben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke arról beszélt, hogy a 90-es alkotmány az államot állította a középpontba, itt az ideje, hogy az alaptörvény az állampolgár szemszögéből közelítsen az állam felé. Úgy vélte, akkor biztosan a magyarok problémái, félelmei, illetve a románok magyarokkal kapcsolatos félelmei is eloszlanának. – Ennek a kormánynak megvan a kellő ereje, hogy jelentős lépéseket megtegyen, felelős politikusnak azonban többre van szüksége a mai hetven százaléknál: kitekintésre a következő húsz évre. Egyetlen politikai többség sem kapott felhatalmazást a következő húsz évre – mondta, a párbeszéd fontosságáról hangsúlyozva. Antonescu hatalmas tapsot kapott, amikor arról beszélt, hogy Románia gyengébb lett a németek és a zsidók távozása után, és „az erősebb Románia egy erősebb magyar közösséget feltételez”.
Rogán: a magyarok döntik el, ki legitim
Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője „a Kárpát-medence legnagyobb és, mint tudjuk, legerősebb politikai szervezetének” hozta el a Fidesz köszöntését. A küldöttek merőben másként fogadták, mint két éve Pelczné Gáll Ildikót, akit lehurrogtak, amikor egyértelműen állást foglalt a Fidesz által preferált Olosz Gergely elnökké választása mellett. Ezúttal Rogán hangsúlyozta, hogy „minden magyar felelős minden magyarért”, a budapesti kormánynak pedig az a feladata, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa az erdélyi magyarok legitim képviselői által megfogalmazott célokat. – Hogy kik a legitim képviselők, azt önök döntik el – szögezte le.
Rogán felszólalása után Victor Ponta erre soron kívül szót kért, hogy levonja a következtetést. – Önök szerencsések, mert két Viktor verseng a barátságukért – mondta, a félreértések elkerülése végett pontosítva, hogy a két Viktoron önmagát és a magyar kormányfőt érti.
Ujhelyi: a Fidesz kérjen bocsánatot!
– Nem okítani, hanem okulni érkeztem. Nem békét kötni jöttem, hiszen eddig is békében voltam RMDSZ-es barátaimmal. Gratulálni jöttem, és egy szerintem hasznos bejelentést tenni – köszöntötte a küldötteket a Magyar Szocialista Párt alelnöke. Ujhelyi István gratulált ahhoz is, hogy „a politikai bokszmeccs, amely az elmúlt két évben az RMDSZ és a Fidesz között zajlott, eldőlt: az RMDSZ győzött”. Úgy vélte azonban, hogy „a virágcsokor mellé bocsánatkérés is jár, hiszen az elmúlt évek mindenről szóltak, csak arról nem, hogy a magyarországi pártok egymással összefogva a legnagyobb és legitim RMDSZ-t és annak a politikai intézményrendszerben való stabilitását segítették volna”.
Ujhelyi rámutatott: a magyar baloldal gyökeres nemzetpolitikai fordulatot javasol, és arra törekszik, hogy újrateremtse a nemzeti egységet. Az egyik téma, amelyben a magyarországi politikai erők együttműködését kérte, az európai polgári kezdeményezés, amelyről a kongresszuson nyilatkozatot fogadtak el. – Ma nincs fontosabb kezdeményezés az európai kisebbségvédelemben az egész EU-s intézményrendszer asztalán, mint amit az RMDSZ és partnerei letettek. Egy olyan keretszabályozás, amely lehetővé teszi, hogy ha Romániának nem olyan miniszterelnöke lesz, mint Victor Ponta barátom, hanem olyan, aki szeretné ismételten a magyar kártyát kijátszani, akkor legyen egy európai jogi háttér és biztosíték – mondta. Megígérte, hogy ha az Európai Bizottság áldását adja a kezdeményezésre, és elindul az egymillió aláírás összegyűjtése, a Magyar Szocialista Párt egyrészt Magyarországon minden szervezeti hátteret biztosít, másrészt az európai pártcsaládján belül fellép azért, hogy meglegyen a szükséges támogatás az új uniós keretszabályozáshoz. Javasolta a parlamenti pártoknak, mielőbb tartsanak koordinációs megbeszélést arról, hogy a magyar demokratikus politikai erők miként tudnak egységesen, saját szervezeti intézményükkel beállni az európai polgári kezdeményezés mögé.
