A „bomba" szeptember eleje óta készül. Akkor Basescu a B1 hírtelevízió műsorában azt „tanácsolta" az elnökválasztáson induló jelölteknek, hogy gondosan töltsék ki az önéletrajzukat, és ne tagadják le például, ha a SIE ügynökei voltak. Úgy vélte, nem szégyen, ha valaki az egyik szolgálatnak dolgozott, de a választóknak joguk van tudni, hogy jövendőbeli elnöküknek több főnöke van, netalán az egyik titkosszolgálat vezetője. (Pikáns részlet, hogy a B1 műsorvezetője, Robert Turcescu időközben „dezertált" a sajtóból, miután töredelmesen bevallotta, hogy a katonai hírszerzés tisztje.)

Ponta és Basescu egy 2012-es felvételen. A távozó elnök várt a bombával Bogdan Cristel / Reuters

Basescu sem korábban, sem most nem mutatott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a miniszterelnök az ügynök, akiről beszélt. Állítását egy kormányhatározattal támasztotta alá, amely államtitoknak minősíti a már nem aktív ügynökök névsorát is. Az elnök szerint a jogszabályt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) is el kellett volna fogadnia, Ponta azonban megkerülte a Basescu által elnökölt intézményt.

Az államfő arra is kitért, hogy Teodor Melescanu, a SIE volt igazgatója falazott Pontának. Amikor az elnök egy szociáldemokrata képviselő interpellációja nyomán gyanút fogott, és rákérdezett, hogy van-e a kormánytagok között korábbi ügynök, a SIE vezetője az említett kormányhatározatra hivatkozva megtagadta a választ.

Basescu gyanúsnak tartja Ponta gyors szakmai előmenetelét is. A jelenlegi miniszterelnök 1995-ben végezte a jogi egyetemet, 1998-ig bukaresti kerületi ügyészként dolgozott, majd hirtelen kinevezték a Legfelsőbb Bíróság mellett működő ügyészséghez. Basescu ugyanakkor arra engedett következtetni, hogy vannak még bizonyítékok a tarsolyában. Azt is mondta ugyanis, hogy Ponta 1997. és 2001. között volt a SIE ügynöke, ami már nem következtethető ki az ominózus kormányhatározatból.
Az államfő vádjára reagálva Victor Ponta előbb kitérő választ adott.

– Tíz éven át Basescu hazudott, vádaskodott és felhasználta az állami intézményeket a saját érdekében. Harminchárom nap múlva véget ér ez a tragédia, amely kilenc évig és tizenegy hónapig tartott. Az én szempontomból bármit tesz és mond Basescu úr ez alatt a 33 nap alatt, csak újabb példa arra, hogy mit nem szabad majd tennem nekem, ha elnökké választanak. Nem tudom, hogy megszegte-e a törvényt, de ha ez törvénysértés, akkor értelemszerűen kérni fogjuk a felelősségre vonását. Addig is, ez alatt a 33 nap alatt meg kell mutatnunk, hogy másként viselkedünk, és képesek vagyunk más Romániát teremteni kilencévi és 11 havi rágalmazás és mocskos öv alatti ütések után – fogalmazott a miniszterelnök. Majd az újságírói kérdésre, hogy igazat mondott-e Basescu, Ponta azt válaszolta: az államfő nyilatkozata „merő hazugság".

Ponta korábban is kerülő választ adott a kémüggyel kapcsolatos újságírói kérdésre. Azt nyilatkozta: ha ügynök lett volna, akkor sem mondhatná meg.

Az ügy érdekessége, hogy az államfő által Ponta cinkosának nevezett Teodor Melescanu pár órával a jelöltállítási határidő lejárta előtt lemondott a SIE éléről, és bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. Az indulás feltétele kétszázezer támogató aláírás összegyűjtése, amit titokban egy jobbára ismeretlen szervezet végzett el az egykori kémfőnöknek.

A felmérések szerint várhatóan Ponta és Klaus Jonannis, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje jut be az elnökválasztás november 16-i második fordulójába, amelyet a jelenlegi kormányfő kényelmesen megnyerne a szavazatok 57 százalékával.