Az egyes országok internetes szabadságát jelző, 0-tól 100-ig terjedő pontértékek a világtérképre kattintva tekinthetőek meg. A szabad, részben szabad és nem szabad kategóriákat zöld, sárga és lila színekkel jelölik. A szabad országok 0-30 pontszámon, a részben szabadok 31-60 ponton, a nem szabadok pedig 61-100 ponton találhatóak.

Magyarország 24 pontos értékével a szabad országok közt szerepel holtversenyben Nagy-Britannia, Franciaország és Grúzia mellett, kissé lemaradva a 22 pontos Japán és a 23 pontos Olaszország mögött. A legjobb értékelést a 6 pontos Izland, a leglesújtóbbat a 88 pontot elért Kína kapta.

Az előző években megindult folyamatok folytatódtak tavaly is, egyre több tartalmat távolíttatnak el az internetes felületekről. A vizsgált 65 országból 42 hatóságai szólítottak fel vállalatokat vagy magánszemélyeket, hogy részben vagy egészében töröljék politikai, vallási vagy szociális kérdésekkel foglalkozó webes tartalmaikat. Az ezt megelőző évben mindössze 37 ország élt ezzel az eszközzel.

Egyre jellemzőbbek a letartóztatások és a megfélemlítés politikája. 40 országban zártak börtönbe embereket azért, mert politikai, vallási és társadalmi kérdéseket érintő információkat osztottak meg a világhálón.

Az internet ellenőrzésének jogi és technikai háttere is fejlődött. 14 ország kormánya fogadott el 2014. júniusa óta olyan törvényeket, amelyek szélesebb jogkört biztosítanak számára a webes tartalmak ellenőrzésére. Számos másik állam pedig az ellenőrzéshez szükséges eszközöket szerzett be.

A titkosított adatok és az anonimitás csökkentéséért is tettek a kormányok az elmúlt évben. A demokráciák és a diktatúrák egyaránt a terrorizmus eszközeként azonosítják a titkosított adatokat. Számos ország próbálta meg betiltani vagy korlátozni a személyes adatok biztonságát védő eszközöket.