Ebből az alkalomból a Vecernji List vasárnapi számában az államfővel közölt interjút. Kolinda Grabar-Kitarovic mandátumának első évében legnagyobb sikerének a külpolitikában elért áttörést tartotta.

"Azt szeretném, ha a horvát külpolitika öntudatosabb és magabiztosabb lenne, és amikor az Európai Unióról (EU) vagy a NATO-ról van szó, alakítanánk a politikát, és kevésbé követnénk másokat" - jelentette ki a politikus.

Hozzátetette: az országnak előre kell lépnie, és nem zárkózhat be a kelet-európai világába, az Adria-Baltikum-Fekete-tenger kezdeményezéssel közelednie kell Közép-Európa felé, ahova mindig is tartozott.

Grabar-Kitarovic szerint ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kell hagyni a horvát nemzeti érdekeket, úgy mint a horvát emberek jogainak védelmét - főleg Bosznia-Hercegovinában-, a jószomszédi viszony visszaállítását és a nyitott kérdések megvitatását, továbbá a gazdasági együttműködés fejlesztését.

Az államfő elmondta: Horvátország számára továbbra is Németország a legfontosabb gazdasági partner, de kiemelte: a visegrádi négyekkel, Lengyelországgal, Csehországgal, Magyarországgal és Szlovákiával, továbbá Szlovéniával és Ausztriával is egyre erőteljesebb az együttműködés. Grabar-Kitarovic a közép-ázsiai és kínai piacon is nagy lehetőségeket lát.
Az elnök egyik kulcsfontosságú feladatának a migránsválság kezelését jelölte meg, a szomszédos országokkal együttműködve.

Grabar-Kitarovic úgy vélte: ennek kertében első lépésként el kellene távolítani a horvát-magyar és a horvát-szlovén határon korábban megépült kerítést. Ugyanakkor úgy ítélte meg: a menekültválság hosszú távú megoldására még mindig nem született jól definiálható megoldás az EU-n belül.

A Vecernji List az elmúlt években olyan horvát állampolgárokat jelölt az év embere címre, akik hozzájárultak ahhoz, hogy javítsanak Horvátország imázsán. 2015-ben Kolinda Grabar-Kitarovic mellett tizenegy másik kiválasztott is esélyes volt a titulusra. A három tagú zsűri döntését ugyanakkor nagyban befolyásolta, hogy Grabar-Kitarovic a független Horvátország első női elnöke, továbbá, hogy mandátuma első évében komoly változásokat hozott az ország külpolitikájában és annak nemzetközi megítélésben. Belpolitikai tevékenysége során a bíráló bizottság kiemelkedőnek ítélte, hogy az államfő a novemberi parlamenti választások után határozottan kiállt álláspontja mellett, miszerint nem a győztes pártot, hanem a parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnök-jelöltet bízta meg a kormányalakítással.