Eredetileg a január 22-i nyilvános meghallgatást követően a taláros testület február 26-ra tűzte ki az itélet kihirdetését. Érdeklődésünkre Anna Pancurová, az Alkotmánybíróság szóvivője csupán annyit közölt, hogy a halasztás okát nem hozzák nyilvánosságra.

Lapunknak nyilatkozva Gál Gábor, a jogorvoslati kérelem benyújtója és egyik szerzője kifejtette, két és fél éve fordultak a taláros testülethez, így szomorú és felháborító, hogy az alkotmánybíróság azóta nem képes vagy nem akar dönteni. „Nem kizárt, hogy a márciusi szlovákiai elnökválasztás miatt várnak ki, holott az alkotmánybíróság nem lehet tekintettel egyetlen párt érdekeire sem. Feladata az alkotmányosság és az emberi jogok védelme” – szögezte le a Híd szakpolitikusa. Több szlovák politológus szerint az alkotmánybírák többsége politikai megfontolásból arra vár, hogy a kormány benyújtsa az igért törvénymódosítást – amely az eddigi értesüléseink szerint továbbra is hátrányosan érintené a szlovákiai magyarokat –, és akkor a képviselők jogorvoslati kérelmét már tárgytalannak hirdethetik ki.

A szlovák állampolgársági törvényt gyorsított eljárásban 2010 júniusában, mindössze huszonnégy órával azután hagyták jóvá, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a könnyített honosításról rendelkező jogszabályt. A pozsonyi jogi norma szerint aki más ország állampolgárságát kéri és megkapja, nagyon kevés kivételtől eltekintve elveszíti a szlovákot. Azóta  több mint hétszáz személy veszítette el emiatt a szlovák állampolgárságát. Köztük vsan 47 felvidéki magyar is.