Polgárháborútól féltik Ukrajnát
Az ökölvívóból lett politikus – mint később egy tévényilatkozatban elmondta – arra figyelmeztette az elnököt, hogy a helyzet polgárháborúval fenyeget, és „visszafordíthatatlanná válhatnak a folyamatok”.
Előzőleg kíméletlen összecsapások törtek ki a kijevi Függetlenség terére, a Majdanra összehívott kormányellenes nagygyűlésből kivált szélsőséges nacionalista csoportok és a rohamrendőrök között. A tiltakozók botokkal, utcakövekkel, Molotov-koktélokkal és petárdákkal támadtak a rohamrendőrökre, akik könnygázt, vízágyút, valamint gumilövedékeket is bevetettek ellenük. A kormányzati negyed közelében, a Dinamo-stadionnál kiégett rendőrségi járművek között hétfőn is folytatódtak az utcai harcok. A hivatalos adatok szerint mindkét oldalon több mint százan megsebesültek, jó néhány tüntető súlyos végtag- és szemsérülést szenvedett. Több mint húsz embert állítottak elő a rendőrök, köztük a Szabadság rádió forgatócsoportját, amelynek hétfő délután szabadon bocsátott operatőrén bántalmazás nyomai látszottak. Az MTI által idézett helyi sajtójelentések arról számoltak be, hogy a rohamrendőrök szándékosan a sajtó munkatársait veszik célba, a belügyi tárca képviselője azonban azt mondta, törvényesen alkalmaztak erőszakos módszereket a rendőrök.
Az államfő Andrij Kljujevet, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetőjét bízta meg annak a bizottságnak a vezetésével, amelyet a kormány és az elnöki apparátus képviselőiből hoztak létre, hogy egyeztessen a politikai válság megoldásáról. Az ellenzék képviselői azonban nem fogadják el partnerül a testületet. Magával Janukoviccsal akarnak tárgyalni, és csak akkor látják értelmét a megbeszéléseknek, ha azok eredményesek lesznek. Megfogalmazták a követeléseiket is: azonnali parlamenti és elnökválasztásokat akarnak, bár „tartalék változatként” azt is elfogadnák, ha megkurtítanák az államfő jogkörét és az eredetileg esedékes időben, 2015-ben rendeznének elnökválasztást. A jelenlegi helyett átmeneti kormány létrehozását, a főügyész és a házelnök leváltását, a belügyminiszter megbüntetését, valamint a választási bizottságokra vonatkozó jogszabály módosítását sürgetik. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy érvénytelenítsék a legújabb tiltakozóakciót kiváltó, a szabadságjogokat korlátozó törvényeket, és kapjon tejes amnesztiát „a forradalmi szembenállás minden résztvevője”.
A követelések nyilvánvalóan elfogadhatatlanok a kormányzat számára, így egyelőre kevés az esély a párbeszéd megkezdésére. Pedig az Európai Unió külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon az ukrajnai helyzetről elfogadott nyilatkozatukban éppen ezt, politikai válság „demokratikus megoldásának” felkutatását szorgalmazták. Miközben megerősítették, hogy az unió „a közös értékek tisztelete alapján” továbbra is elkötelezett Ukrajna politikai társulása és gazdasági integrációja mellett, aggodalmuknak adtak hangot a múlt héten elfogadott törvények miatt, amelyek a megítélésük szerint jelentősen korlátozzák a gyülekezési jogot, a médiát és a civil szervezetek a tevékenységét. A washingtoni Fehér Ház viszont a kijevi karhatalmi erőszakra adott válaszul az Ukrajna elleni szankciók lehetőségét is mérlegeli – mondta a nemzetbiztonsági tanács szóvivője, aki ugyancsak a vitatott törvények visszavonását és a párbeszéd megkezdését sürgette.
A megmozdulás békés jellegét hangsúlyozó ellenzéki vezetők azonban a jelek szerint már nem tudják ellenőrzésük alatt tartani a tüntetők radikális részét, köztük a magát Jobboldali Szektornak nevező, a newsru.com orosz hírportál szerint az uniós társulást és a Moszkva vezette posztszovjet vámuniót is elutasító nacionalista fiatalokból álló csoportot. Klicsko, akit a tiltakozók autós demonstrációkat szervező csoportja, az Avtomajdan az ellenállás vezérének kiáltott ki, például sikertelenül próbálta megfékezni erőszakos fellépésüket. Tegnapi videoüzenetében a kormányzatot tette felelőssé az utcai harcokért és felszólított minden „nem közömbös” ukrán állampolgárt, hogy gyülekezzen a kijevi Függetlenség terén, mondván: „a hatalom hadat üzent a népnek”.
