Egyelőre nem teljesülnek azok a technikai jellegű előfeltételek, amelyek szükségesek a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való bolgár és román csatlakozáshoz - mondta a belügyminiszter kedden Brüsszelben az Európai Parlament (EP) szakbizottsága előtti meghallgatásán.

Pintér Sándor az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) előtt fejtette ki álláspontját a magyar EU-elnökség időszerű belügyi vonatkozású kérdéseiről. Elmondta, hogy Bulgária Törökországgal közös szárazföldi határán még nem kielégítő az ellenőrzés.

A belügyminiszter kitért a meghallgatáson arra, hogy a SIS-II schengeni információs rendszernek 2013-ra működnie kell, mégpedig úgy, hogy az megfelel minden adatvédelmi elvárásnak. Bevándorlási kérdésekről szólva Pintér Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális bevándorlás a szervezett bűnözés egyik üzletága lett. Azoknak, akik ilyen üzelmeket folytatnak, szerinte „nem szabad kegyelmet adni”, de - tette hozzá - minden egyes menedékes személy ügyét alaposan ki kell vizsgálni. A magyar EU-elnökség - mondta - reméli, hogy a legális bevándorlás kérdésében közös álláspont alakítható ki a tagországok között.
Az MTI által megkérdezett, különböző pártállású EP-képviselők egybehangzó véleménye szerint Pintér Sándor magas fokú szakmai felkészültségről tett tanúbizonyságot a meghallgatáson.

Tekintettel arra, hogy Bulgária és Románia felkészültségét együttesen vizsgálja az unió, a bolgár hiányosságok miatt egyelőre nem születhetett pozitív szakértői vélemény a két ország Schengen-csatlakozása ügyében.

Január elején a Belügymiisztérium még hivatalos közleményben cáfolta, hogy Pintér egy interjúban hallgatólagos támogatásáról biztosította volna Németországot és Franciaországot a két kelet-európai ország Schengen-csatlakozásának elhalasztásáról. A DPA német hírügynökség szerint a belügyminiszter akkor úgy nyilatkozott: Románia és Bulgária schengeni csatlakozása március helyett legfeljebb októberben esedékes, és addig a két országnak teljesítenie kell egy sor követelményt. A Belügyminisztéárium szerint Pintér akkor csak annyit mondott, tisztában van Franciaország és Németország kételyeivel, ám szeretné, ha Magyarország EU-elnöksége alatt megvalósulhatna a Románia és Bulgária Shengen-csatlakozása.

Franciaország és Németország belügyminisztere decemberben az Európai Bizottsághoz írt levélben jelezte, túlságosan korainak tartják, hogy Románia és Bulgária márciusban csatlakozzon az EU-tagországok között határellenőrzés nélküli átjárást biztosító schengeni övezethez. Mivel a schengeni övezet bővítéséhez a tagországok egyhangú határozatára van szükség, a német és francia ellenszavazat azt jelenti, hogy a 2007 óta uniós tag Bulgáriának és Romániának várnia kell a csatlakozással. Az uniós tagországok a tervek szerint januárban hallgatják meg azt a szakértői jelentést, amely a bolgár és román felkészüléssel foglalkozik.

Lesz Európai Örökség cím

A magyar kormány mindenképpen szeretné féléves uniós elnöksége alatt lezárni az Európai Örökség cím létrehozásához szükséges folyamatot - jelentette ki Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága előtti keddi meghallgatásán Brüsszelben.

Az államtitkár hozzátette: május 19-én az Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács ülésen politikai megállapodást akarnak elérni a témában. Emellett júniusig hét szakértői konferenciát és egy informális miniszteri találkozót is szervez az elnökség. A bizottsági meghallgatáson többször szóba került a médiatörvény kérdése is. Szőcs Géza ezzel kapcsolatban leszögezte: a bizottsági kifogásokat fontos precízen tisztázni és beilleszteni a magyar törvénybe, de ezek a kifogások nem indokolják „a rendkívül vehemens és intenzív reakcióhullámot, ami a törvény elfogadását követte". Szintén kérdésre válaszolva az államtitkár visszautasította, hogy az Orbán-kormány hivatalba lépése óta erősödött volna az antiszemitizmus Magyarországon.

Megvizsgálják a romaprogramok hatéékonyságát

A roma felzárkóztatás céljainak eléréséhez új forrásokra is szükség lesz, előbb azonban át kell tekinteni, hogy mennyire hatékony az eddigi támogatások felhasználása - hangsúlyozta kedden Brüsszelben Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára az Európai Parlament szakbizottsága előtt.

Az államtitkár az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága előtt fejtette ki álláspontját a magyar EU-elnökségnek az általa felügyelt területet érintő célkitűzéseiről. Ez alapvetően a roma felzárkóztatás uniós keretprogramjának a kidolgozását jelenti, de Balog a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy nem csupán romák élnek mélyszegénységben, a problémát tehát nem lenne helyes etnikai alapon leszűkíteni a cigánykérdésre.