Az egyórás vita alatt a hozzászólásokból kiderült: a tervezet a politikai törésvonalak mentén, erősen megosztja a képviselőket. A bizottság tagjainak két hetük van arra, hogy módosító javaslatokat adjanak be, s elképzelhető, hogy többen a tervezet eltörlését kezdeményezik.

A zöldpárti Tavares értékelése szerint a magyar alkotmányos berendezkedés megváltoztatása rendszerszerű volt, és elmozdult az uniós szerződés második cikkében felsorolt alapértékektől. Emlékeztetett, Magyarország elsőként ratifikálta a második cikket is magában foglaló lisszaboni szerződést. A magyar kormánynak megfogalmazott ajánlásokról bevezetőjében azt mondta, nem kell pontosan követni őket, a lényeg, hogy a megoldások összhangban legyenek az uniós értékekkel.

Tavarest a szakbizottság egyik néppárti tagja, az ügyben illetékes Frank Engel követte, aki közölte, szkeptikus a jelentéssel kapcsolatban, mert annak ajánlásai például előírják Magyarország számára, hogy milyen legyen az Alkotmánybírósága. Mint mondta, ha Magyarországgal kapcsolatban a jelentésben foglaltak szerint jár el a szakbizottság, akkor más tagállammal kapcsolatban is így kell cselekedni.

Renata Weber a liberálisok képviseletében válaszul azt kérdezte Engeltől: ha konkrét javaslatokat nem támogat, akkor mégis hogyan, milyen módszerrel lehetne elérni, hogy a magyar szabályozás megfeleljen a közös értékeknek? – Talán valamilyen keményebb eszközre gondol? – utalt Weber a hetes cikkben foglalt mechanizmusra. Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja politikusa azt kérdezte a tervezetet bírálva, hogy a Velencei Bizottság ajánlása vajon egy ország alkotmánya fölé emelhető-e.

Gál Kinga, a szakbizottság fideszes alelnöke egyebek mellett azt kifogásolta, hogy olyan dolgokat rónak fel a mostani kormánynak, amelyeket a korábbi kormányoknak nem. Szerinte szelektíven idéz az AB-határozataiból a jelentés, és a negyedik alkotmánymódosítás indoklása például nem került be a szövegbe. Felszólalt Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő is, aki szerint a magyarok többsége igazságtalannak érzi a rágalomkampányt, és egyre inkább megrendül a hitük a közös európai értékekben. Azt kérdezte, miért van az, hogy az EU nem szólalt fel, amikor a Gyurcsány-kormány szegte meg az uniós normákat, és amikor rendőri alakulatok 2006-ban „nőket, gyerekeket és öregeket vertek véresre”.

Sógor Csaba, RMDSZ-es EP-képviselő – visszautalva a jelentés mottójául választott Petőfi-idézetre – azt mondta: valójában „nincs haza, mert feldarabolták”. Közölte, reméli, hogy sokan kérik majd módosítóként az egész tervezet törlését. Járóka Lívia, fideszes EP-képviselő szerint az elmúlt évekhez képest mérséklődött a romaellenes hangulat. Közölte, „Orbán előtt” romagyilkosságra buzdító felvonulások voltak Magyarországon, de most már nem lehet felvonulni a gyűlöletbeszéd betiltása miatt. Göncz Kinga szocialista EP-képviselő felszólalásában megjegyezte,  ennek ellenére még mindig masíroznak, és a probléma az, hogy a kormány romaellenes, és antiszemita embereket díjaz, ami bátorítja a kisebbségellenes érzéseket.

A szakbizottság liberális alelnöke, Sophia in ’t Veld emelt hangon kérte ki magának, hogy politikailag motivált eljárásról beszéljenek néppárti kollégái, mert mint emlékeztetett, az amerikai kormányzat is aggódó levelet írt a jelentéstervezetben taglalt ügyekben, „őket pedig mégsem lehet elfogultsággal vádolni”. – Ne beszéljenek úgy, mintha áldozatok lennének! – mondta. Közölte: az EU változik, a gazdasági szabályok is szigorodnak, és igenis, ki kell állni az alapértékek mellett. Mint mondta, nem bánná, ha hazáját, Hollandiát is hasonló górcső alá vennék.

Gál Kinga a meghallgatás előtt újságíróknak kifejtette: szerinte elfogadhatatlan a tervezet, amely felülírja a szabadon választott parlament döntéseit. Úgy látja, a tervezet hangvétele ultimátumszerű, s az ajánlásokkal tulajdonképpen azt kérik, mindent állítson vissza a kormány a 2010-es állapotra. Kérdésünkre azt mondta, mindez olyan mélyen sérti a tagállami szuverenitást, hogy a módosítók valószínűleg az kérik, töröljék az egész tervezetet, azonban úgy vélekedett, ez a baloldali bizottsági többség miatt nem következik majd be.

Aggódó szakértők

Eközben a Hvg arról ír, hogy a negyedik alkotmánymódosítás több pontja is támadható azok szerint az alkotmányjogászok szerint, akiket a kormány arra kért fel, hogy a Velencei Bizottsággal párhuzamosan, attól függetlenül vizsgálják meg a sokat támadott alkotmánymódosítást. Összegzésük szerint az európai normák és standardok kapcsán támadható az alkotmányban a kommunista rendszer alatt elkövetett bűnök el nem évülésének kimondása, amennyiben azok már korábban elévültek; támadható a kommunista rendszer alatt tanúsított magatartásokkal kapcsolatos állításokra vonatkozó tűrési kötelezettség; és támadható a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása a magyar nemzet és a nemzeti közösség kapcsán, amely fogalmak nem elég világosak. Több olyan pontot is találtak a jogászok, amelyek szerintük csak akkor állnak összhangban az európai normákkal és standardokkal, ha megfelelő módon értelmezik őket. Így például a családi kapcsolat meghatározása csak akkor áll összhangban, ha az nem zárja ki a házasságon és a szülő-gyermek viszonyon kívüli kapcsolatot sem. Azt a dokumentum készítői is kimondják, hogy az alkotmányozó szemmel láthatóan korlátozni kívánta a házasság fogalmát egy férfi és egy nő életközösségére, azaz meg akarta akadályozni az azonos neműek házasságát. Ugyanakkor megjegyzik, hogy az európai normák nem írják elő, hogy a házasságot a homoszexuális párok számára is meg kell nyitni, így a magyar alaptörvény nem szegi meg az uniós előírásokat. A bírósági ügyek áthelyezése akkor nem sért uniós jogot, ha az ügyek áthelyezése egy bíróságról egy ugyanolyan bíróságra objektív kritériumok alapján történik – áll a jelentésben.