A The Los Angeles Times című újság szerint a bíróság pénteken hozta meg erről szóló döntését. A lap kiemelte: a bíróság megváltoztatta egy alsóbb fokú bíróságnak a per korábbi szakaszában hozott azon döntését, amelyben a vita alapját képező 44 festmény közül tizeneggyel kapcsolatban elutasította az örökösök igényét, vagyis a Herzog család követelései így már a gyűjtemény összes darabjára kiterjedhetnek.

A testület hangsúlyozta, az ügynek e pontján helytelen lett volna úgy dönteni, hogy nem folytatható le az eljárás, de hozzátette, hogy határozata nem jelent állásfoglalást arról, hogy jogosak-e a család követelései.

A washingtoni kerületi szövetségi fellebbviteli bíróság január 23-án hallgatta meg a Herzog-perben érintett feleket, hogy eldöntse, egyáltalán lefolytatható-e a per az Egyesült Államokban.

A Herzog-örökösök - miután Magyarországon jogerősen elutasították keresetüket - 2010-ben indítottak pert a magyar állam ellen az Egyesült Államokban a holokauszt idején magyar múzeumokba került, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzésére. 

Az amerikai bíróság 2011 decemberében helyt adott Magyarország közbenső fellebbezési indítványának, amelyben azt kérte, vizsgálják felül, hogy az ügy lefolytatható-e amerikai bíróságon. A magyar állam szerint ugyanis amerikai bíróság nem illetékes a Herzog-gyűjtemény Magyarországon lévő darabjainak tulajdonjoga kérdésében, mivel az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény keretében azt is rendezték. A bíróság a per korai szakaszában úgy döntött, hogy az ügy tárgyalható az Egyesült Államokban, ám a per alapját képző 44 festmény közül 11-gyel kapcsolatban elutasította az örökösök igényét. Első fokú ítélet még nem született. 

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált. Herzog 1934-ben hunyt el, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a gyűjteményt három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba került, az örökösök szerint azonban csak letétbe. 

A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik. 

Az elmúlt években Németország és Lengyelország is visszaadott több festményt a Herzog-örökösöknek a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján.