Kétmilliárd dolláros hitelről állapodott meg Xi Jinping moszkvai útja során a Rosznyefty. Az orosz állami vállalat ennek az összegnek a felhasználásával kívánja bővíteni a jelenleg évi 30 millió tonna kapacitású Kelet-Szibéria–Csendes-óceán (VSZTO) kőolajvezetéket, amelyből Kína 15 millió tonnához jut, míg a többi az orosz Tengermelléki Körzet olajkikötőjébe fut. A Rosznyeftyet vezető Igor Szecsin szerint néhány éven belül a kapacitás 50 millió tonnára növelhető, így Kína már évi 30 millió tonna olajhoz juthat ezen a vonalon.

Már a 2009-ben megnyitott első VSZTO-vezeték is kínai hitelből épült: a Rosznyefty akkor 15, míg a szállítást lebonyolító Transznyefty 10 milliárd dollár hitelt kapott, cserébe a 2011-ben elindított szállításért. Ezt az összeget fejeli meg kétmilliárddal a tegnapi megállapodás, amely mellett a kínai CNPC olajvállalattal is egyezség született, amely szerint a cég részt vesz a Barents-tengeren több olajmező kiaknázásában, és szélesítik az együttműködést nyolc további kelet-szibériai olajlelőhelyen.

Februárban a Nyezaviszimaja Gazeta azonban egy még grandiózusabb hitel lehetőségéről értesült: eszerint Peking 30 milliárd dollár keretet biztosítana a Rosznyeftynek. Ennek tényét ugyan nem erősítették meg, ám csütörtökön csaknem ennyiért zárult le a Rosznyefty ügylete: a cég 28 milliárd dollárért vásárolta meg a TNK-BP egészét. (A TNK-BP a BP oroszországi érdekeltségeit fogta egybe, összefogva a három orosz milliárdost – Leonard Blavatnyikot, Mihail Fridmant és Viktor Vekszelberget – tömörítő AAR-céggel. Vekszelberg tegnap kijelentette, hogy az ügylet után már nem tervezi, hogy részt venne az oroszországi olajüzletben – amelybe egyébként a korábban kivonult Roman Abramovics fia révén újjabban ismét beszáll.) A pénz mellett a Rosznyefty saját részvényeinek 19 százalékát pedig átadta a BP-nek, amely ezzel az orosz állami többségben lévő cég legnagyobb külföldi tulajdonosa lett.

Kisebb mértékben a ciprusi helyzet is beleszólt az ügylet további sorsába. Miután a csődközelben lévő szigetországban felmerült a bankbetétek akár tíz százalékos megadóztatásának ötlete – ami 10-40 milliárd dollár orosz megtakarítást érinthet – az orosz vezetés úgy döntött, hogy a TNK-BP offshore érdekeltségeit Oroszországban fogja bejegyeztetni, évi 1,3 milliárd dollárt hozva ezzel a költségvetésnek. (Igaz, Igor Szecsin pénteki bejelentése egyúttal azt is jelenti, hogy az offshore-talanítást újabban zászlajára tűző kormányzat eddig szemet hunyt a Kremlhez lojális milliárdosok adóoptimalizáló taktikája felett.)