Pénzt égetnek Észak-Koreában
Észak-Korea a múlt héten az infláció letörése és a külföldi valuták használatának visszaszorítása érdekében valutareformot hajtott végre, amelynek során átcímletezték a nemzeti fizetőeszközt. A hatóságok a régi bankjegyeket 100:1 arányban váltják be, személyenként 50-150 eurónak megfelelő készpénzben maximálva a beváltható összeget. A szöuli források szerint a lakosság passzív ellenállással reagált az intézkedésekre: az ország keleti partvidékén lévő Hamhüng iparvárosban több helyen is bankjegyeket égettek, valamint megkezdték az élelmiszerek felhalmozását.
A kialakult feszültség következtében a vezetés készenlétbe helyezte a néphadsereget, sőt, a Csoszon Ilbo című szöuli lap értesülései szerint a koreai-kínai határvidéket ellenőrző csapatok tűzparancsot kaptak az illegális határátlépők feltartóztatásához.
A valutareform kihirdetésekor Phenjanban átmenetileg felfüggesztették a telefonszolgáltatást, a boltok pedig az átállás idejére bezártak. A hatóságok folyamatosan arra ösztönzik a lakosságot, hogy a beváltható összeg korlátozottsága miatt megmaradó készpénzeiket fizessék be az állami takarékpénztárakba, ahol ráadásul 10:1 arányban veszik át a bankjegyeket. Az észak-koreaiak azonban vonakodnak befizetni megtakarításaikat, mivel attól tartanak, hogy sohasem látják viszont az összeget.
Az elszigetelt kelet-ázsiai országban történteket a szakértők eltérően magyarázzák. Rüdiger Frank, a Bécsi Egyetem koreanológusa az elmúlt napokban közzétett elemzésében azt hangsúlyozza, hogy a phenjani vezetés ortodox kommunista intézkedést hajtott végre, amely elsősorban a helyi középosztály ellen irányul. Kevéssé ismert, hogy a kilencvenes évek közepén lezajlott éhínség után a KNDK-ban spontán szabadtéri piacok szerveződtek, amelyek a Kínából beáramló csempészáruk fő elosztási helyszínévé váltak. A piacok miatt kettős árrendszer jött létre, így kialakult egy kereskedelemmel foglalkozó, viszonylag tehetősebb helyi középosztály. Frank véleménye szerint a regnáló vezetés számára azok a tehetős állampolgárok a legveszélyesebbek, akik saját ambíciókkal rendelkeznek, ráadásul ki akarnak törni az állam által kijelölt kollektivizmusból. A professzor szerint a phenjani rezsim csírájában akarja elfojtani a kelet-európai rendszerváltások irányába mutató tendenciákat, ugyanakkor kérdéses, hogy ebben az adminisztratív eszközök mennyire lesznek eredményesek. A kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező, esetenként Kínába is gyakran utazó koreaiak ugyanis meg fogják találni a rendeletek kijátszásának módját.
Ezt alá is támasztja a Jó Barátok nevű szöuli segélyszervezet helyszíni jelentése, ami arról számol be, hogy a nagyobb városokból a tehetősebbek ezrei utaztak vidékre, hogy szegény parasztokkal megegyezve azok nevén válthassanak be készpénzt.