Kattintson a képre, galéria nyílik!

A kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok az 1992 és 2004 közötti időszakot ölelik fel, és viszonylag kevés új információt nyújtanak arról, hogy az Egyesült Államok pontosan mit tudott az al-Kaida terveiről a támadások előtt. Az iratok nagy részét már idézte egy 2004-ben bemutatott jelentés is, amely szerint az amerikai titkosszolgálatok akár meg is akadályozhatták volna a merényleteket, de hibát követtek el, amikor nem hozták összefüggésbe a már addig feltárt adatokat, személyeket és eseményeket.

Új információ például, hogy az Oszama bin Laden üldözésére kirendelt CIA-egység súlyos pénzhiánnyal küzdött, és ez megakadályozta őket abban, hogy nyomon kövessék az al-Kaida vezért. Akkoriban a titkosszolgálatok már nagy figyelmet szenteltek Bin Ladennek az 1998-as, Kenyában és Tanzániában lévő amerikai nagykövetségek ellen elkövetett bombatámadások miatt. Az al-Kaida akkoriban „szent háborút” hirdetett az USA ellen, és azt is sejteni lehetett, hogy a terrorszervezet meg akarja támadni az Egyesült Államokat. A Bush- és a Clinton-kormány viszont nem vette komolyan a fenyegetést, ezért nem szántak annyi pénzt az egységre, hogy minden akciójukat finanszírozni tudják.

Az eléggé kihagyásos, több helyen is kihúzott dokumentumok felfednek több részletet is a merényletek kivizsgálásával kapcsolatban. Kiderül például, hogy az egyik repülőgép-eltérítőt kapcsolatba hozták az iraki titkosszolgálattal. A CIA azt gyanította, hogy a terrorista Prágában találkozott egy iraki titkosügynökkel, később azonban kiderült, a merénylőt egy hasonló nevű pakisztáni férfival keverték össze, aki végül nem is jutott be Csehországba. Így az összeköttetést végül is megcáfolták, de a Fehér Ház ezt az adatot többször is felhasználta, hogy összefüggésbe hozza az al-Kaidát és Irakot.

A dokumentumok kronológiai sorrendben is végigveszik, hogyan próbálták elkapni Bin Ladent. Egy 2004-es jelentés szerint például felvetődött annak a lehetősége, hogy az 1990-es években az afgánok segítségével kapják el a terroristavezért, de az ötlet nem tűnt életképesnek. Ezért Ahmed Shah Massoudot, a tálibokkal szemben álló Északi Szövetség egyik vezetőjét is fel akarták kérni, hogy segítsen a CIA-nek. Azonban az ő esélyeit is csak öt százalékra becsülték. Massoudot a tálibok egyébként meg is ölték 2001 szeptemberében.