Pénteken temetik Chávezt
Egyhetes gyászt hirdetett Bolíviában Evo Morales elnök is, aki azonnal Venezuelába indult. A kubai és az ecuadori kormány egyaránt háromnapos gyászt rendelt el a bolivári forradalom vezetőjének emlékére. - Chávez kubai is. Átérezte nehézségeinket, problémáinkat, s amikor csak tehette, rendkívüli nagylelkűséget mutatott – közölte a havannai kormány. Dilma Rousseff brazil, Cristina Fernández argentin, José Mujica uruguayi és Ollanta Humala perui elnök is jelezte, hogy Caracasban lesz Chávez temetésén. José Manuelo Santos kolumbiai elnök eközben azt mondta, az lenne a legmegfelelőbb tiszteletadás Chávez emlékének, ha a kolumbiai kormány és a gerillák közti mostani tárgyalások valóban békéhez vezetnének, miként ezt a szomszédos Venezuela elnöke remélte is.
Washington is csatlakozott a szolidaritási üzenetküldőkhöz. Barack Obama elnök nevében a Fehér Ház nyomatékosította az Egyesült Államok támogatását a venezuelai népnek, egyben kifejezte abban való érdekeltségét, hogy konstruktív kapcsolat alakuljon ki az országgal. „Miközben Venezuela történelmében új fejezet kezdődik, az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett olyan politika iránt, amely a demokratikus elveket, a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását képviseli" – üzente az Egyesült Államok.
Az amerikai törvényhozásban néhány republikánus viszont az elégedettségének adott hangot a venezuelai elnök halála után. – Hugo Chávez egyeduralkodó volt, aki arra kényszerítette a venezuelaiakat, hogy félelemben éljenek. Halála gyengíti az Amerika-ellenes baloldali vezetők szövetségét Latin-Amerikában – jelentette ki Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
Amerikaiakat sejtettek a háttérben
Hugo Chávez kirohanásai az Egyesült Államok, így a Bush-kormányzat „imperialista" magatartása ellen azután erősödtek fel, hogy elterjedt az a nézet, miszerint a 2002-es, 48 óráig tartó puccs hátterében az amerikai követség állt. Tény, hogy Washington sietett elismerni a puccsistákat, miközben aztán a hadsereg egy része a caracasi szegény rétegekkel együtt visszavette a hatalmat Cháveznek. Most kedden, néhány órával Chávez halálhírének bejelentését megelőzve Nicolás Maduro alelnök közölte, hogy kiutasítják az amerikai követség két diplomatáját. Ez azt jelentheti, hogy a mostani átmeneti időszakban a chavezista tábor újra a külföldi, imperialista veszéllyel fogja riogatni a venezuelaiakat.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szintén részvétét nyilvánította Chávez elnök családjának és a venezuelai népnek. François Hollande francia elnök kommünikéjében nyomatékosította, hogy Chávez beírta nevét Venezuela történelmébe. – A néhai elnök – túl a temperamentumán és az irányítási módszerein, amelyekben nem mindnyájan osztoztunk – kifejezte az igazságért és a fejlődésért való harc tagadhatatlan elszántságát – olvasható a közleményben. Ugyancsak megemlékezett Chávez haláláról Mahmúd Ahmadinezsad iráni elnök, aki a volt venezuelai vezetőt Latin-Amerika forradalmárai és szabadságharcosai szimbólumának és büszkeségének nevezte.
Ulica Csaveza Moszkvában?
Egyperces néma tiszteletadással kezdődött a moszkvai városi tanács ülése, amelyen a képviselő-testület támogatta a kezdeményezést, hogy az orosz főváros utcát nevezzen el a kedden elhunyt venezuelai elnökről. Bár az Hugo Chavez utca ötletét korábban már az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) is felvetette, a javaslattal ezúttal a Vlagyimir Putyin mögött álló Egységes Oroszország (JeR) színeiben a moszkvai városi duma elnöke állt elő. – Jó kapcsolat alakult ki Venezuelával és Chávezzel, aki méltó arra, hogy utca viselje a nevét – idézte az Interfax Vlagyimir Platonovot.
Igaz, az „Ulica Csaveza” gyors megjelenéséhez nem elég a képviselő-testület támogatása. A törvény szerint külföldi és orosz állampolgárságú személyek neveit csak újonnan létesülő utcák kaphatják, és legkorábban csak a megnevezett személy halála után tíz évvel. Ettől a kitételtől csak akkor lehet eltekinteni, ha az államfő és Moszkva polgármestere is támogatja a névadást. (Munkatársunktól)
